Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

367 10 %-a református, egyéb 3 %. Kunkerekegyháza visszacsatolása óta a reformátusok száma a lakosság 13 %-a. A község lakossága az alapítástól rohamosan növekszik. Az évtizedenkénti gyarapodás 20-25 %. Ennek oka, hogy az ideáramlás nem szűnt meg a község telepítésével. A természetes szaporodás a világháborúk előtt jóval meghaladta az országos átlagot. A világháborúk előtt az évenkénti [100] halálozással szemben kb. 200 volt a születések száma. A halálozási szám azóta is változatlan, azonban a születések száma fokozatosan csökkent; úgyhogy 1946-ban a 100 halálozással szemben a születések száma már csak 126. A község tipikus alföldi mezőközség kiterjedt tanyavilággal. A községben a népességnek csak 52 %-a lakik, míg a többi a külterületeken, melyet jó úthálózat kapcsol a községhez. A község területe 1937 óta, amikor Kunkerekegyházát Kunszentmiklóstól visszacsatolják Kerekegyházához, 13.957 kat.hold. A birtokmegoszlás a földreform végrehajtása előtt is kedvező volt. Az 1.000 holdat egy birtok haladta meg (1202 kat.hold). A 100-1.000 kat.holdas csoportba[n] hét birtok volt, melyek közül csak egy haladta meg az 500 holdat (600 k.h.) A 7 birtok összterülete 1.752 kat.hold volt. 50-100 hold között 19 birtok volt 1.186 kat.hold területtel, az 5-50 kat.hold birtoknagysága 335 birtok 4.907 kat.h. területtel, míg az 1-5 k.h. csoportba[n] 382 birtok volt 1.100 kat.hold területtel. Az 1 holdnál [kisebb] birtokok száma 686 volt 217 kat.hold területen. A földbirtokreform végrehajtása során ez a megosztás még kedvezőbb lett, végleges, hiteles adatok még nem állnak rendelkezésre. Művelési ágak szerint a terület kb. 60 %-a szántó, 15 % legelő, rét, közel 10 %-a szőlő és gyümölcsös, 6 %-a erdő, 4 %-a nádas, 5 %a út és terméketlen terület. A lakosság kb. 73 %-a őstermeléssel foglalkozik, a fennmaradó rész iparos és kereskedő és dolgozó értelmiségi. Az iparosok és kereskedők legnagyobb része azonban őstermeléssel foglalkozik. A község lakossága értelmes és haladó gondolkodású. A községben egy óvoda, két elemi iskola a külterületen 4 tanyai iskola van. A községben levő r.k. népiskola 11 tanerős, általános iskolai szakkal kibővítve. A lakosság életszínvonala jónak mondható. Bár szántóföldjein a gabonaneműek és a tengeri terméseredménye a talajviszonyok folytán az ország[os] átlagon alulinak mondható, ezt a jövedelmi kiesést mégis pótolja, sőt talán meg is haladja fejlett szőlő- és gyümölcskultúrájuk és nagyarányú baromfitenyészetük. A község heti piacai, különösen gyümölcsérés idején élénkek és forgalmasak, azokat számos budapesti és kecskeméti nagykereskedő keresi fel. Ezért a környék kisebb falvainak eladó gazdáit is magához vonja. A község általános helyzetének ismertetése után áttérve a népi jogéletre, szabályként állítható fel, hogy a község lakóinak külön jogi élete és jogszokásai nincsenek. Az országos törvényeket és törvényes jogszokásokat követik, és