Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: „Kecskemét gyarapszik – Nagykőrös haragszik”. A két szomszéd város vetélkedése

308 Ballá Gergely Kőrös Városa Históriája című munkájában említi meg azt, hogy Nagykőrös kiváltságos helyzetét a későbbiekben, 1626-ban megerősítette a szultán, mivel velük főzette a salétromot, melyet lőporgyártásra használtak föl.

7 Mikszáth Kálmán török korban játszódó regényében, A beszélő köntösben több helyen utal Kecskemét és Nagykőrös vetélkedésére, mi szerint Nagykőrös és Kecskemét úgy van együtt, mint Mekka és Medina, mint a kutya és a macska.. A rivális város, Nagykőrös polgárai tréfás rigmust költöttek és terjesztettek a csodás köntösről: Boldog lehetsz, immár, Kecskemét, Megkaptad a szultán ködmönét! A beszélő köntös históriája már a 17. században is afféle vándoranekdota, országszerte ismeretes vándormotívum volt. Hadrovics László derítette ki azt, hogy az eddig kecskemétinek hitt beszélő köntös nemzetközi vándortéma.

11 A Mikszáth által jelentősen kiszínezett regényben valószínűleg az író által hallott, s feljegyzett, a múlt században a hitelesség tudatával emlegetett tréfás történetek is szerepelnek. Az is előfordulhat, hogy Mikszáth a 18-19. században ismert néphagyományt vetíti vissza a török időkre. Ilyen tréfás elbeszélés a regényben a szultánhoz küldött nagykőrösi és kecskeméti deputáció esete. A történet szerint Kecskemét város saját magát szerette volna egy felállítandó török hatóság székhelyének. Először ők járultak a szultánhoz, akik megígértették vele, hogy a nagykőrösiek kívánságát, bármi legyen az, ne teljesítse. A nagykőrösiek pedig azzal a kéréssel fordultak a szultánhoz, hogy ügyes-bajos dolguk elintézésére ne Budára vagy Szolnokra kelljen járniuk, hanem Kecskeméten legyen a felállítandó török hatóság székhelye.

12 A több évszázados viszálykodás, a feszültségek fő törtémelmi oka a határkérdésben keresendő. Az első konfliktus a 17. század végén történt, Borbás és Szentkirály puszták birtoklása kapcsán. Nagykőrös számára kézenfekvő volt az, hogy a Kecskemét felé eső Borbásszállás és Szenkirály pusztákat birtokba vegye. 1682-86 között az Ottlik-féle 470 kat. hold Nagykőröshöz került. A földet egy Ottlik nevű családtól vették meg, melyet Kecskemét is meg akart szerezni.

14 7 NÓVÁK László 1986. 25-26. 8 MIKSZÁTH Kálmán 1992. 12-13, 24-25, 38-39, 43-53. 9 KRIZSÁN László 1998. 245-252. 10 OROSZ László 1990. 15. 11 HELTAI Nándor 1997. 3. 12 MIKSZÁTH Kálmán 1992. 38-39. 13 NÓVÁK László 1994. 362. 14 В ALANYI Bála szíves közlése, 1998