Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: „Kecskemét gyarapszik – Nagykőrös haragszik”. A két szomszéd város vetélkedése

309 Hornyik János, Kecskemét történeti krónikása igen sérelmezte azt,hogy Nagykőrös városa szemet merészelt vetni a Kecskemétet illető pusztákra, s a körösiek e két pusztába bebújtak. Kecskemét azonban nem nyugodott bele a vereségbe, s 1860-ban peres úton megszerezték a Bónis- részt, a Bónis család által bírt területet.

16 További okot szolgáltatott az ellenségeskedésre a Szentlőrinc nevű puszta (ma: Nyárlőrinc ) körüli vita. A Kecskemét által már régebben birtokolt pusztát 1738-ban a nagykőrösiek elkaparintották}

1 Ezt Kecskemét azért sérelmezte különösen, mert ezzel megfosztották őket a jó kenyeret adó búzától, melyet Szentlőrinc termelt Kecskemétnek.

18 1730-ban a körösiek megtudták, hogy kiadó a Szentlőrinc nevű puszta. Mivel a kecskemétiek ekkor még nem figyeltek föl rá, így harminc esztendőre bérbe vették a körösiek. Ez az eset a büszke kecskeméti tanácsot igen sértette. Majd harminc év után a kecskemétiek ígértek rá nagyobb bérleti összeget ~ így az övék lett.

19 Szentlőrincen olyan jó minőségű gabona termett, mely a kecskemétiek kenyerét fölülmúlta : szép domború kenyereket lehetett a búzájukból sütni. A kecskemétiek sokáig azt sérelmezték, hogy a szentlőrinci búza nem nekik, hanem a nagykőrösieknek terem, ezért nagyon megharagudtak?® A 17-18. században országos híre volt a Kecskeméten sütött kenyérnek. A 19. század folyamán újabb konfliktusok adtak okot arra, hogy a két város egymással nagyon nem barátkozott. 1838-ban Ágasegyházát szerezték meg a nagykőrösiek. Ez a terület egy Galgóczy nevű család tulajdonában volt, akik Pozsonyba költöztek. Ezt a körösiek megtudták, s anélkül, hogy szóltak volna a kecskemétieknek, elmentek, és megvették, azaz bebújtak Ágasegyházára is.

21 A határbeli vitákat tetézte az az ellentét is, mely a két város pásztorai között alakult ki. A pusztákon szarvasmarhát, lovat, birkát legeltettek. De ahol a birka legelt, ott a ló nem legelhetett, mert a szagot nem bírta. A különféle pásztorok általában is ellenségeskedésben voltak, ha átlegeltettek ide-oda. Ezek az átlegeltetések ellentétet szültek a két város között is.

22 A Kecskemét—Nagykőrös közötti ellentétnek vallási oka is volt: míg Kecskemét katolikus többségű volt, addig Nagykőrösön főleg reformátusok éltek, s a kecskeméti katolikusok vastagnyakú kálvinistáknak csúfolták a körösieket.

23 15 NÓVÁK László 1994. 362. 16 NÓVÁK László 1994.362. 17 SZABÓ Kálmán 1935.7-8. 18 BALANYI Béla szíves közlése, 1998 19 BALANYI Béla szíves közlése, 1998 20 BALANYI Béla szíves közlése, 1998 21 BALANYI Béla szíves közlése, 1998 22 BALANYI Béla szíves közlése, 1998 23 saját gyűjtés, 1997