Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik
273 Szűz Mária, 209 akit egy antifóna így nevez: "Üdvözítőnknek szent Anyja, mennyeknek megnyílt kapuja." 210 A mórahalmi apokrif imádság ugyancsak kapunak nevezi Máriát. "Mária kapu mögnyílik,/ Krisztus Urunk születik." 277 Mint láttuk, a magyar lakodalomban és a lakodalmi dalokban kiemelt szerepe van a kapunak. A következő dudari fogyó-gyarapodó gyermekjáték a felnőttek lakodalmi szokásának emlékét őrzi. így kezdődik: "Boldogasszony, Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam tájékát?/ Azt kerülöm, azt fordulom, leányodat kéretem." 212 Szerintem itt szövegromlás történt. Eredetileg a Boldogasszony nem kerülte a házat, hanem őrizte azt. A játék variánsai ugyanis mindig a kérő köszönésével kezdődnek, s csak aztán kezdődik a párbeszéd. Pl. "Kakas-bakas, jónapot!/ Réceruca fogadja./ Mit kerülöd, mit fordulod... " stb. Annál is inkább meg merem kockáztatni ezt a feltevést, mert a Nagykunságban a játék ezzel a köszönéssel kezdődik: "Kakasisten, jónapot!" 273 A kakas egyébként éppúgy Nap-szimbólum, mint a sas, sőt a Jelképtár szerint lélekvezető is. Ez a kakasisten ugyanaz a madár, amely az aradi pap kapuján, illetve a szölkupok világfáján lakozik. О az, akit a nász alkalmával a dalokban arra szólítanak föl, hogy szálljon le, tegye termékennyé a menyasszonyt. Az idézett fogyó-gyarapodó játékban a kérők a kapubálványhoz, illetve a benne lakozó Szülő Boldogasszonyhoz szóltak. Ennek a hitnek az emléke az a szokás, hogy nehéz szülés esetén megrúgatták az ajtót a vajúdóval., hogy könnyebben hozza világra gyermekét. 215 Ugyancsak a kapuban lakozó istenséghez beszélnek a mordvin lakodalmasok is, amikor a menyasszonyos ház zárt kapujához érve az udvar őr-szellemét kérik, hogy a kaput tárja szélesre. Az imént idézett játék eredeti szövege tehát így hangozhatott: "Boldogasszony, Boldogasszony, jónapot!/ Mit kerülöd, mit fordulod..." stb. A Konsza Samu által közölt székely kapus játéknak 217 egy épebb változatát Gazda Klára jegyezte le Biharban 218 . Ez is lakodalmi szokás emlékét őrzi. Itt ugyan nem Boldogasszonyhoz szólnak, hanem csak a kaputartónak vagy az új bírónak , de a két kaputartó a Nap és a Hold, vagyis azok az istenség- jelképek, amelyek mai 209 KÁLMÁN Y Lajos 1885. (1971.) 319-338. 210 TAKÁCS Y Lajos 1896.421. 211 POLNER Zoltán 1978. 254. 212 Magyar Népzene Tára I. 354. 213 BELLON Tibor 1979. 242. 214 HOPPAL Mihály - JANKÓVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. Kakas szócikk. 215 SZENDREY Zsigmond - SZENDREY Ákos 1941-43. IV. 136. BERECZKI Gábor 1979. 227. "Udvar őrszelleme,/ udvar ezüst istene, tárd ki kapud szélesre,/ kapu keresztfát magasra,/ mert szélesen lépünk be,/ mert magasan térünk be. " 217 KONSZA Samu é. n. 378. "-Táts kaput, kaputartó/ - Nem táthatok, nem táthatok,/ Minapában itt jártatok, / Kapum lábát lerontatok, /Fel sem ácsozátok/ - Ácsok vagyunk, ácsmesterek,/ Diófából kifaragjuk, /S fel is aranyozzuk. " 218 GAZDA Klára 1980. 303. " ... Hol kapátok az aranyat? Fel-felmentünk, /Boldogasszonyt kérve kértük,/ Medencével mérte, rúddal tetejezte. "
