Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

250 magyar fejfatípusok számbavétele során megjegyzi:"A fent említett emberalakú fejfákhoz igen gyakran hasonlítanak kapufélfáink, miket eddig többször kapubálványoknak neveztünk."

11 Ugyanő máshol így ír: Az oszlopos fejfák "rokonságot mutatnak a faragott kapubálványokkal, azaz kapufélfákkal."

12 Hoppal Mihály vizsgálatának középpontjában szintén a fejfák állnak. A kapufélfákról ennyit jegyez meg:" növelhetjük az emberalakú fejfák számát, ha ide soroljuk a kapufélfa formájúakat is - mégha a bálványfa (kapubálvány) és a fejfa rokonítása nem is elfogadott a szakirodalomban." 13 Természetes, hogy itt kapubálvány alakú fejfák képeit közli, s nem fejfa formájú kapubálványokét.

14 Kunt Ernő sírjelmonográfiájában olvassuk: "Az oszlopos fejfákhoz hasonló a kerítésoszlopok, kapuoszlopok megformálása Északkelet-Magyarországon, az oszlopos-rovásos fejfák megfelelőit a kapuoszlopok között ismerhetjük fel. A Rábaközben és Győr környékén szintén a kapuoszlopokhoz hasonlítanak az oszlopos fejfák. Ugyancsak az oszlopszerüen kifaragott fejfák tágabb rokonságába tartoznak országszerte a faragott tornácoszlopok. Erdélyben, a Tiszaháton, a Duna-Tisza közén a bálványos kapuk és az emberalakú fejfák tartanak szoros formai kapcsolatot. Minden bizonnyal az azonos kiinduló forma - a fahasáb - s azonos megmunkálás révén váltak a temetőn kívüli és belüli formák egymáshoz hasonlókká. Figyelembe kell vennünk azonban azt a gondolkodásbeli megfelelést is, amely szerint a kapubálványok, - oszlopok az élők területét védik, illetve annak határát jelzik, míg a temetőbeli megfelelőik az elhunytak nyughelyét. Itt kell megjegyeznünk, hogy a határjelek is e körbe vonhatók, bár igen egyszerűek, csak a leglényegesebb plasztikai jegyeket tartalmazzák."

75 A Magyar Néprajzi Lexikonban a kapufélfa címszava alatt Hoppal Mihály mindössze 8 sort szentel tárgyára, s kizárólag a hiedelmekben betöltött szerepére utal.

16 Lükő Gábor a Duna-Tisza közi faragóművészetet bemutató adatgazdag kötetében mindössze egyetlen faragott kiskapu képét közli.

17 Ipolyi Arnold már 1854-ben feltételezi pogánykori bálványozásunkat határjeleink bálvány elnevezéséből.

18 Kállay Ferenc pedig 1861-ben arra gondol, hogy a faképnél hagy szólás mitikus emléket őriz.

19 Budenz József 1897-ben megjelent tanulmánya óta lappang szakkörökben az a feltételezés, hogy a magyar antropomorf sírjelek és kapufélfák pogánykori bálványaink formáit őrizhetik.

20 11 NAGY Dezső 1974. 18-19. 12 NAGY Dezső 1974. 14. 13 HOPPAL Mihály 1980. 200. 14 Uo. 15 KUNT Ernő 1983. 48. 16 Magyar Néprajzi Lexikon 3. 1980. Kapufélfa szócikk. 17 LÜKŐ Gábor 1983.207. 18 IPOLYI Arnold 1854. 500-501. 19 KÁLLAY Ferenc 1861., (1971.) 85. 20 BUDENZ József 1896. 116-172.