Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

251 Pálos Ede, aki elsőként mutatta be egy táj kapubálványait, így vélekedik: "kapufélfáink külső alakjuk, valamint díszítésük szerint is, - s ezt csak alapos összehasonlító tudomány derítheti ki, - ősrégi népi alakoknak öntudatlanul reánk örökített hasonmásai, mutatja ezt, hogy az a titokzatos néprajzi jel, melyet svasztikának mondunk, melyet végeredményképpen is a mindent éltető napisten szimbólumának tartanak, fej fáinkon is elég gyakran ott díszeleg." 21 Lükő Gábor ennél tovább megy. Azt írja, hogy a szibériai népek a halott lelkének lakhelyül bábot készítettek, s "ezekből a bábukból fejlődtek ki a régi török sírszobrok és a magyar fejfák meg kapubálványok."

22 Legutóbb Hoppal Mihály is hasonló véleményt vallott. "A magyar népi kultúrában a kapuk őrizték meg talán valamikori szellemhelyettesítőink emlékét, nemcsak az elnevezés, de a kiképzés emberhez hasonlító módja is megerősíti ezt a feltételezést."

25 A kapuszárnyat tartó oszlopot nevezik kapufélfának, kapufának kapulábnak, ragasztónak, bálványfának, sasfának, zabénak és bálványnak is. "Ha az oszlopot faragással tagolják, akkor kapubálvány a neve" - írja Pálos Ede.

24 Amikor az emberalakú kapufélfákat vizsgálom, figyelembe kell vennem azt, amit a rokon formájú fejfákról mond Nagy Dezső. "Az emberalakú fejfák nem képeznek külön fej fa típust."

25 Azokat a faragott oszlopokat azonban, amelyeknek van feje, nyaka, törzse, vagy legalább az emberi arc vonásai vehetők ki díszítésükből, emberalakúnak nevezhetjük. Elsősorban az elölnézetből emberalakot mutató ún. táblás fejfák tartoznak ide. A fatönkös fejfák csónak alakú altípusához tartozó sírjelek felső részének faragványaiban - főképp oldalnézetből - szintén emberarcot vehetünk ki. Hasonlóképpen antropomorf jellegűnek kell tartanunk a gombos fejfák süveges és kontyos darabjait is. Ezek közül a táblás fejfák egyes darabjai délszláv, a gombosfák pedig török hatást feltételeznek.

26 A sírjelek kérdésére azért kellett kitérnem, mert a magyar faragott kapufélfák között megtalálható fejfáink valamennyi típusa és jóformán minden altípusa. Míg a fejfák azonban csak református temetőinkben fordulnak elő, addig a hozzájuk hasonló kapufélfák katolikus falvakban is ékesítik a bejáratot. AZ EMBERALAKÚ KAPUFÉLFÁK ELTERJEDTSÉGE Mint Kunt Ernő idézett szövegéből láttuk Északkelet-Magyarországon, a Rábaközben és Győr környékén, Erdélyben, a Tiszaháton valamint a Duna-Tisza közén sokfelé megtaláljuk az emberalakú sírjelhez hasonló kapubálványt. A 21 PÁLOS Ede 1906. 161. 22 LÜKŐ Gábor 1942. 33. 23 HOPPAL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. Kapu szócikk 24 PÁLOS Ede 1906. 161. 25 NAGY Dezső 1974. 18. 26 Magyar Néprajzi Lexikon 2. 1979. Fejfák szócikk