Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma
218 világos azonban, hogy milyen a "sárközi kerület" viszonya az egyházi nemesek ítélőszékéhez, mint szűkebb területre vonatkozó szervezethez, és milyen a viszonya az 1569. évi 52. te. alapján 29 Pest megyével egyesített nagyobb területet felölelő Solt megyéhez. Mindenesetre bizonyos felsorolásokból és megfogalmazásokból úgy látszik, mintha a "districtus Sárköziensis"-t megye, vagy valamiféle megyei jogú igazgatási egység értelmében használnák. 1567-ből származó megfogalmazás: (ahol a Sárköz kifejezés talán még az érseki egyházi nemesek Solt-székkel, Solt megyével egyenrangú autonóm szervezetére vonatkozik): "A nobilibus comitatuum Pest, Sooth et Sárköz nomine defensionis dominus Magochius exforsit f. 1918." 30 A kalocsai érsekség hajdani birtokairól készített, 1582-re datált, de valószínűleg a XVII. század első feléből származó urbáriumban a magyar raggal feljegyzett "Sárközben" kifejezés Kalocsa környéki helységek felsorolása előtt áll, ugyanolyan rangú helymeghatározásként mint más helységek neve előtt a latin "in comitatu Pestiensi" megjelölés. 31 Pest-Pilis-Solt vármegye XVII. századi, korai jegyzőkönyveiben viszonylag gyakran esett szó az ún. sárközi kerülettől, amelynek pontos jelentése és területi kiterjedése nehezen határozható meg. Kétségtelen azonban, hogy a sárközi districtus kifejezés ezekben a jegyzőkönyvekben Duna-balparti, Kalocsa környéki tájra vonatkozik. A vármegyei adatok többségében arról van szó, hogy a váci püspök tizedet akar szedetni olyan helyeken, amelyek privilégiumokat élveznek. Ezek közé tartozik a sárközi districtus is. Különböző nemesek és az érdeküket képviselő Pest-Pilis-Solt megye rendszeresen tiltakozott a váci püspök tizedszedési és tized-eladási törekvései miatt, így 1657-ben, 1658-ban, 1659-ben, és 1660-ban. 32 A vármegyei határozatok egy részéből gyanítható, hogy a sárközi kerület kifejezést a Felföldön élő vármegyei tisztviselők azoknak a helységeknek az együttesére értették, amelyek valaha a hontokai vagy sárközi széket alkották, és amelyeknek maradék prediális nemes népessége szembe helyezhette hajdani privilégiumait a váci püspök 2J MT 1899.611. 3(> MAKSAY Ferenc 1959. 728 - Sajnálatos, hogy Maksai Ferenc, miután 6. számú jegyzetében kiválóan megmagyarázza a Solt-szék és a Sárközi szék fogalmát, mindkettőt az 1950. évi megyerendezés után kilenc évvel a "mai" Pest megyébe, Solt és Kalocsa közé teszi. Helymeghatározásként helyesebb lett volna, különösen a Sárközi szék esetében, a Kalocsa és Baja közötti területet megjelölni. 31 KÉL. II. Birt. iratgyűjt. I. 2. - Az urbáriumnak több XVIII. századi másolata is fennmaradt a levéltár rendezetlen, vegyes iratkötegeiben. Valamennyi példány közös baja, hogy a tájat, a táj helységeit nem ismerő, talán még magyarul sem tudó másoló írta le szövegüket. A helységnevek végtelenül el vannak torzítva, valószínűleg a helységek sorrendje is összekeveredett a másolás során az eredeti irat hajtogatásainak figyelmen kívül hagyása miatt. - Az urbáriumban konkrét helymegjelölésként is előfordul a Sárköz tájnév, a Dusnok térségében fekvő Adács leírásánál, "Puszta. Ezt is Szentmártoniak élik. Szállások vadnak rajta. Érseké Sárközben". - Bár nem tartozik szorosan vett témámhoz, szükséges megjegyeznem, hogy az 1582. évinek jelzett, de valószínűleg XVII. századi urbárium datálásának megnyugtató tisztázása további kutatásokat igényel. Efféle vizsgálat elvégzéséhez szükség lenne az eredeti példány tanulmányozására. Az eredeti iratra azonban e sorok írójának az utóbbi három évtizedben nem sikerült rátalálnia. 32 BOROSY András 1983-1987. 1: 82. (387), 97. (467), 111.(538), 112.(545), 120.(591), 123.(607).
