Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma

219 járadékszerző törekvéseivel. Témánk szempontjából fölöttébb tanulságos a megyegyűlés 1660. március 4.-i egyik határozata, amelyben megfogalmazták, hogy a tizedfizetés alól mentesített "sárközi privilegizált kerület" Pest-Pilis-Solt vármegyében, vagyis a Duna bal partján van.

33 1665. február 23-án pedig a megyegyűlés egyik határozatában felsorolták a Kalocsa környéki Réztelek, Hontoka, Borjúháza és Besenyő prédiumokat, mint a "sárközi districtusban" fekvő területeket.

34 1698. november 13-án terjedelmes listát készített a vármegye a szekérfuvarozásra felszólított helységekről. A lajstrom, amely földrajzi sorrendben halad, Pataj, Ordas, Kara felsorolása után megszakad, a több helységet összefogó "Sárközi districtus" kifejezéssel folytatódik, majd a kiskunsági Lacháza, Szentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Halas szerepeltetésével zárul.

35 A fentebb bemutatott szűk értelmezés mellett a XVII. századi vármegyei határozatokban fellelhető a Sárköz kifejezés kiterjedtebb, a Solt megye, solti járás Kalocsa környéki déli részére vonatkozó tágabb értelmezése is. 1659. március 13-án pl. a megyegyűlés jegyzőkönyvében "sárközi Patajról" írtak.

36 Tulajdonképpen a szűkebb jelentés a távolba szakadt vármegye tisztviselőinek a török hódoltságbeli tájat nem igazán ismerő és az egykori egyházi nemesek szójárását visszahangzó névhasználatát tükrözi. Amint a török uralom megszűnése után a vármegye visszatért saját territórumára, a hivatali nyelvben a középkori szóhasználathoz visszatérve a Sárköz megnevezés az Őrjeg mocsarai által koszorúzott táj egészét jelentette.

37 Nem sokkal Buda eleste, illetve Magyarország három részre szakadása után, 1548-ban a török hatóságok alapos adóösszeírást készítettek a szegedi szandzsák területéről, amelybe a kalocsai nahije helységei és pusztái is beletartoztak. A török összeírok a következő mondattal kezdték a kalocsai nahije helységeinek, lakosainak és jövedelmeinek számbavételét: "Nahiye-i Kalocsa nam diger Sárköz".(Kalocsai nahije, más néven Sárköz.)

38 Ebből az adatból két fontos következtetés vonható le: 1. A Sárköz név fölöttébb elevenen élő tájnév lehetett a XVI. század közepén Kalocsa környékén, ha a nemrégiben érkezett törökök is belebotlottak. 2. A Sárköz a Duna-balparti területen azonosítható volt a kalocsai nahijével, vagyis Pest megye újkori solti districtusával, járásával. BOROSY András 1983-1987.1: 120. (591). BOROSY András 1983-1987.1: 183.(912). BOROSY András 1983-1987. VI: 54.(3340). BOROSY András 1983-1987.

1:113. (550). Egyelőre tanácstalanul állunk a Pest-Pilis-Solt megyei XVII. századi jegyzökönyvekben előforduló "Sárköz sziget" elnevezás előtt. További kutatásokkal kellene tisztázni, hogy a hosszúra nyúlt Pest-Pilis-Solt vármegye Duna-balparti területének mely részére vonatkozott a kifejezés. 1639. - "Sárköz sziget nemes és nem nemes lakói tiltakoznak," írják a vármegyei jegyzőkönyv regesztájában. A nemesek emlegetése a Kalocsa környéki tájat sejteti. BOROSY András 1983-1987. 1:23. (51). - Meglepő módon, a Kalocsától, vagyis a tényleges Sárköztől messze északra fekvő Apostagot említik, mint a Sárköz szigetben fekvő települést. BOROSY András 1983-1987. II: 54. (1241). VASS Előd 1979. 26. - VASS Előd 1980. 24. - a "nam diger Sárköz" török kifejezés magyar értelmezésére logikusabbnak érzem a "más néven Sárköz" magyar fordítást, mint a Vass Előd által használt "másik Sárkőz" kifejezést.