Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

307 utakat, a külterületi iskolákhoz vezető utakat, az országutakat összekötő határutakat. Miután a vasútvonalak mentén állomásokat, illetve megállóhelyeket létesítenek, könnyebben érhető el a város és a piachelyek. Szabadka város fejlesztése, kiépítése több jónevű építész nevéhez fűződik, a 90 legnevezetesebbek egyike volt Scultety János , aki a múlt század első felétől működött városunkban. 1842 májusában építészfelügyelővé választották, miután a „... nagyobb szerű építésekben legjártasabbnak találtatott..." 1871-ben a levéltári iratok már Scultety nyugdíjaztatásáról tudósítanak. Több évitzedes tevékenykedése során számos klasszikus stílusban tervezett épületet készített a városban és a környező településeken. Legjelentősebb alkotásaként a színházépületet tekinthetjük, amely állítása szerint az egyik müncheni színház kicsinyített hasonmása. Scultety János korának egyik legképzettebb építésze, aki szaktudását nyugaton tökéletesítette. Karvázy Pál 1 (szül. Szabadkán 1825 májusában) városi mérnök 1853-ban Budapesten fejezi be tanulmányait, majd Szabadka „urbarialis" munkálatait végzi. 1861-ben városi mérnökké választják és negyven éven keresztül állt a város szolgálatában (1900 júniusában nyugdíjba vonul). A városi levéltár sok birtoktérképét, utcafelvételeit, a környék pusztáiról és településeiről készített kataszteri rajzait stb. őrzi. Iványi István városmonográfiájának térképmellékleteit, azonkívül Bajmok és Csantavér tagosítását és legelő elkülönítését is ő készítette. Gáli Adolf (szül. 1845. június 24-én Liptó Szt. Miklóson) építészmérnök 1874 és 1910 között működött a szabadkai törvényhatóságnál. Franki István (szül. 1865. szeptember l-jén Szabadkán) a budapesti József Műegyetemen fejezte be tanulmányait, s városi mérnökként jelentős szerepet játszott a város művelődési életében. 1899-ben megjelent: „Szabadka szabad királyi város 93 ismertetése" című könyve. Titus Mackovic (1851 -1919) Szabadka egyik legismertebb építésze és téglagyárosa. A gimnáziumot szülővárosában, a műegyetemi tanulmányait Zürichben, Aachenben és Bécsben végzi. Mackovic neve egybeforrt az eklektikus építészeti stílussal. Az 1870-es évek elején visszatér Szabadkára és megkezdi tervezői, műépítészi, téglagyárosi, városrendezői, vállalkozói és lapszerkesztői tevékenységét. Közben viszonylag lassan halad Szabadka tőkésedése. Az áru- és pénzforgalom nincs megfelelő szinten, s a kapitalista gazdálkodás velejárójaként számító urbanizációs igények sem kifejezettek. A múlt század utolsó évtizedeiben jelentkező ipari kapitalizmus, a fellángoló bérkövetelések, a sztrájkhullám Mackovic téglagyárát sem ke90 SzTL. 1867. évi tisztújítási jegyzőkönyv, 26. szám; 13/tisztújítási 1861; 13 l/tisztújítási 1867; 4086/polg. 1867; 3. A. 36/pol. 1842; 3590/polt. 1871. 91 SzTL, 49/tisztújítási 1861; 23/tisztújítás 1867; 65/tisztújítási 1867; Polgármesteri hivatal, tisztviselők törzslapjai I. főkönyv, 28. lap. 92 SzTL. Polgármesteri hivatal, tisztviselők törzslapjai, I. főkönyv, 29. lap. 93 SzTL. Polgármesteri hivatal, tisztviselők törzslapjai, I. főkönyv, 44. lap 94 Béla Duránci: Titus Mackovic. Üzenet. 1985. szeptember 9. szám 540-548.