Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

308 rülte el. Időközben már Szabadkán is meghaladott lett az eklektikus építészeti és művészeti stílusirányzat, amelynek Titus Mackovic oly hü képviselője volt. Munkáit az utóbbi időben újra felfedezik. Titus Mackovicnak meghatározó szerepe volt Szabadka építészeti-építkezési korszakában. Az 1870-es évek második felében elkészíti a Bárány Szálló belső átépítési tervét, majd a város első gőzfürdőjének tervét is. Az 1880-as évektől keletkezett kiemelkedő épületei közül néhány még mindig egykori fényében díszíti a várost. így az Radszky család „Aranydinnye" elnevezésű palotája, az egykori Takarékpénztár (Sárga Ház) monumentális épülete, a felújított Szent Teréz parókia, az ún. Kakas és Vörös ökör iskola, a Rókus-kápolna, a Manojlovicpalota, a Dominus-ház stb. az akkori európai építészet alkotásainak nyomán készült. Csáth Géza író Mackovic építményeit Szabadka legszebb épületeinek nevezi. Vali Gyula (szül. 1866-ban Szabadkán) 1887-ben mérnöki oklevelet szerez a Budapesti József Műegyetemen, és később tevékenyen kiveszi részét a város építésében. Az 1910-es években tiszteletbeli városi főmérnökké nevezik ki. " Vezetésével épül a városháza, több iskola és templom. Koczka Géza a múlt század végén és századunk első évtizedében Szabadkán néhány nevezetesebb épületet tervezett és kivitelezett. így pl. az 1887-ben épült Prokes-palotát (Prokes Mihály kétemeletes bérházát). Koczka 1912. február 20-án hunyt el, miután 22 évet töltött a város szolgálatában. A múlt század végén és e század elején városi, illetve palicsi épületterveikkel magukra hívták az illetékesek figyelmét az említetteken kívül Milan Zaric, Salga Mátyás, Wagner Gyula, Werner János, Molczer Károly, Vadász Pál építészek is. A fentiekben bővebben szóltunk Komor Marcell, Jakab Dezső és Raichl' J. Ferenc szabadkai munkásságáról. Hadd szolgáljunk néhány életrajzi adattal is: Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) építészek a századforduló magyar építészetének jelentősebb képviselői közé tartoznak. - Komor Marcell Budapesten született. 1891-ben fejezi be a műegyetemet. 1897-ben társult Jakab 97 Dezsővel és tervezőirodát nyitott Budapesten. Jakab Dezső Réven (Biharvármegye) született, s a műegyetemet Budapesten fejezte be. no Raichl' J. Ferenc (1869-1960) Apatinban született 1891-ben Budapesten befejezte tanulmányait. Tervei alapján épül fel 1896-ban a Nemzeti Kaszinó (most Városi Könyvtár) és a szegényház, majd a század legvégén elkészül a gimnázium épülete is, azután a banképület. A század elején épül fel az ún. Raichl-palota, a város egyedülálló szecessziós épülete, amelyről már korábban szóltunk. A környező településeken is felépült néhány általa tervezett épület. Raichl' J. Ferenc a XX. század elején Szegedre távozik, ahol munkáival tovább öregbítette hírnevét. 95 SzTL. Polgármesteri hivatal, tisztviselők törzslapjai, 1. főkönyv. 45. lap. 96 SzTL, 1912. évi kgy.jk. 117. szám 97 Kata Martinovic Cvijin: Suboticki opus Komora i Jakaba. Subotica 1988. 30-31. 98 Béla Duránci: Ferenc J. Rajhl vojvodjanski arhitekta sa prektretnice vekova. Matica Srpska, 17. zbornik za likovne umetnosti, Növi Sad, 1981. 266-268.