Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

7 TELEPÜLÉSEK HELYVÁLTOZTATÁSAI, KÖLTÖZKÖDÉSEI Szeremle helység 1526-tól 1773-ig valószínűleg hat alkalommal költözködött a Duna ágai és mocsarai között. A vallomások alapján öt különböző szeremlei faluhely azonosítható. Szeremle költözködéseinek históriáját bemutattam egy viszonylag terjedelmes tanulmányban/ Az ott közölt adatokat itt nem ismétlem meg. A török idők háborúi helyváltoztatásra késztették a ma dunántúli, de a Duna szabályozása előtt Duna-Tisza közi helységnek számító Bogyiszlót is. A mai Bogyiszló falu olyan területen fekszik, amely az elpusztult Dalocsa helység határának számított. Erre utal Nánay Lukács fajszi tanú 1746-ban elmondott vallomásának egy félmondata: „... Dalocsán kívül, mely mostani Bogyiszlóra változtatott."' Hasonló értelmű megjegyzést tartalmaz a 80 éves fajszi tanú, Farkas Simon 1746. évi vallomása: „... Bogyiszlóval, mely egynekDalocsávalmondatik." Bogyiszló helyváltoztatására az egyik nagy futás után került sor. Dékán Péter bogyiszlói származású vecsei tanú 1746-ban elmondott vallomása szerint: „... Török elől az ország ell buidosván és el széledvén, sokan általa vissza hívattattak, ... az ... Bogyiszlóiak megh térvén, nem előheni helyt, az hol most Temetőjek vagyon, hanem mostani Bogyiszlót megszállották Dalocsaiakkal edgyütt." Bogyiszló magába olvasztotta az elpusztult Dalocsa maradék népét és határát. A bogyiszlóiakat és dalocsaiakat magába foglaló új Bogyiszló dalocsai földön jött létre, de megtartotta a Bogyiszló nevet. Nem így történt ez Karával és Szentbenedekkel. Kara falu a kuruc háborúk alatt pusztult el. Lakói néhány messzire távozótól eltekintve a szomszédos Szentbenedekre költöztek. Új falujukat nem Karának, hanem Szentbenedeknek nevezték. Jóval későbbi példa, nincs is köze a határperekhez, de mégis ide kívánkozik néhány Bajától északra eső falu XVIII. század végi, XIX. század eleji áttelepítésének megemlítése. A XIX. század elején Csanádot és Sükösdöt érsek földesurak akaratából felköltöztették mocsári, ártéri környezetükből a homokhátság szélére, a magaspartra. Mindkét költöztetett falu megőrizte régi nevét. Ezzel szemben, amikor az 1780-as évek elején, leginkább pedig 1782-ben a szomszédos Pandúr falut felköltöztették ártéri környezetéből a homokhátság szélére, Szentistván pusztára, az új falut Szentistvánnak nevezték el. A Pandúr falunév elenyészett, miként Kákony 3 BÁRTH János 1989/a 4 BÁRTH János 1980 5 KÉL. II. Birt. ir. gy. V. 320. 15. p. 6 KÉL. II. Birt. ir. gy. V. 320. 15. p. 7 KÉL. II. Birt. ir. gy. V. 320. 22. p. 8 KÉL. II. Szökött jobbágyok pere 1731. J. N. 31. 9 KÉL. II. 1784. évi uradalomleírás és sok más forrás