Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

8 falu neve is, amelynek népét a XIX. század elején ugyancsak Szentistvánra költöztették a már ott lakó pandúriak mellé. TELEPÜLÉSEK NÉPÉNEK ELFUTÁSA MAJD VISSZATÉRÉSE Fülöpszállás népe a kuruc háborúk idején, valószínűleg 1704-ben elfutott lakóhelyéről, föltehetőleg Kecskemétre. 1716-ban tért vissza régi lakóhelyére. A Kalocsától északkeletre eső Szentkirály egyik perében vallotta 1754-ben Szakái István fülöpszállási lakos: „... ezen Szigetben ennek előtte mintegy 38 Esztendőkkel igen jeles erdő vala, mert a midőn Tömös Vár megvétele tájban Fülöp szállásiak haza szállottak, Templomjok nem lévén, ahoz. való szükséges fajért Kalocsára az Méltóságos Érsekség azon üdőbeli Tisztihez, néhaj Stim János úrhoz járultak, az ki is Szent Királyi és Ácsi erdőkben fa vágásra engedelmet adott. " Pandúr, hajdani Baja környéki falu bunyevác lakossága a Rákóczi szabadaságharc idején elmenekült déli irányba, de a harcok elcsendeséde után visszatért. Erről több tanú is vallott 1769-ben, így Michael Vuity 97 éves pandúri lakos: „... ez előtt circiter 50 és több esztendőkkel, a midőn már az Kurucz háború meg csendesedett, és a Tanú is Pandúri helységben, a honnandis a Kuruczok elől egész helységbeliekkel megfutamodott, ismít visszatért volna lakni. " Buda visszavételének korában a fajsziak közül néhányan tartósan távoli helységekbe, pl. Kecskemétre költöztek. Róluk később még lesz szó. Az otthon maradt többség sem lakhatott békésen falujában, hanem a hadak elől a környező erdőkben húzódott meg. Megpróbáltatásaik a Rákóczi-szabadságharc idején is tartottak, amikor más helységekben, elsősorban Bogyiszlón találtak menedéket. Viszontagságaikat jól érzékelteti néhány 1748-ban elmondott vallomás: „... A Tanú e Világra Faiszon lett, Buda vételekor az Erdőben széjel bujkáltak, ki hol maradhatott... " (Pata családnevű 71 éves fajszi); „... Atyáiul hallotta, hogy Buda vételekor, mikor az föld népe elfutott, Bogyiszló körül az erdőben lett a világra, nevelkedett Faiszon egész. Kurucz világig. Kurucz világban Bogyiszlóra ment lakni, négy vagy eöt esztendőkig azon helyen maradván, és nem előb, hanem hogy meg tsendesedett az Ország, ment vissza Faiszra." (Taba Pál, 62 éves fajszi. ) „A Tanúnak mind Attya, mind maga Fajszon lelt e világra, s Buda vétele előtt s utána hol Bogyiszlóra által mentenek lakni, hol pedig az erdőben lappangottak. Török világ után Kecskemétre vette lakását, onnénd másfél esztendőknek el telese után vissza jött elöbbeni lakóhelyére Fajszra." (Simon István, 61 éves fajszi.) „A tanúnak születése Fajszon volt, és 10 KÉL. II. Birt. ír. gy. X. С 49. - Vö: BÁRTH János 1984/b 11 KÉL. II. Hp. O. 18. 505. p.