Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

6 Az 1970-es és 80-as években a különböző levéltárakban fellelt határperek másolataiból létrehoztam egy saját határper-katasztert, amely ezidőtájt 127 számozott vallatási jegyzőkönyvet tartalmaz. Számozásra vár még kb. 30 db újabb „lelet". Ez a kataszter a Duna-Tisza köze nyugati felére, elsősorban a Pataj-Akasztó-KiskőrösHalas-Jankovác-Baja-Bogyiszló közé eső tájra terjed ki. így mostani tanulmányom mondanivalója is jobbára erre a területre vonatkozik. A létrehozott határper-kataszter nem tartalmazza azokat a félegyházi, majsai, halasi határper-jegyzőkönyveket, amelyeket az utóbbi évtizedben tártam föl. Tanulmányomban sem foglalkozom ezek adataival. A fentebb körvonalazott táj legjellemzőbb határperei 1720 és 1770 közé esnek. 1770 után ritkán került sor földesúri birtokperekre. A XVIII. század középső harmadában per általában olyan határvonalak miatt keletkezett, ahol két különböző uradalom, illetve két földesúr territóriuma találkozott. Jellegzetes perbéli helyeknek, néha hosszú éveken, évtizedeken át vitatott határper „csomópontoknak" számítottak az alábbi helységek és puszták határai: Bogyiszló-Fajsz; Bogyiszló-Tolna; Szeremlebátai apátság; Szeremle-Baja; Baja-Istvánmegye; Ács-Szentkirály; Ács-ÖkördiAkasztó; Kecel-Halas; Kecel-Polgárdi. Hatalmas „fronton", az észak-bácskai homokbuckás puszták között vívták a bajai uradalom és a kalocsai érseki uradalom egyik hosszúra nyúlt perét, benne Hild, Kéles, Cseres megye, Csávoly, Nádudvar vitatott határpontjainak eldöntésével. Valamivel rövidebb ideig tartott az inámi per, a maloméri per, Kiskőrös-Kecel, Kalocsa-Bátya és Kalocsa-Foktő viszonylag kései határpere. Az 1970-es évek eleje óta több tanulmányban elemeztem határperek tanúvallomásait. Legterjedelmesebb közülük a Bácska északi határvidékének 18. századi földműveléséről és állattartásáról szóló írásom, valamint a Szeremlei vallomások című tanulmányom. Alábbiakban olyan adatokat adok közre határperek vallomásaiból, amelyek a Duna-Tisza közén hajdan lezajlott népességvándorlással, migrációval kapcsolatosak. KÖZVETETT MIGRÁCIÓS ADATOK Azokat az adatokat tekintem közvetett migrációs adatoknak, amelyek települések sorsát villantják fel. Feltételezhető ugyanis, hogy a XVII-XVIII. században a települések sorsa, sorsfordulója, települtségi állapota migrációs folyamatok és fordulatokjelzője. 2 BÁRTH János 1984/a; - 1989/a; - További tanulmányaim, amelyeknek legtöbb adata a határperek vallomásai sorából került ki: BÁRTH János 1980; - 1984/b; - 1989/c; - Nem határperekre alapozott, de a határperekből is sok adatot felhasználó tanulmányaim: BÁRTH János 1973; - 1974/a; - 1974/b; - 1975/a; - 1984/c; - 1993.