Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

CUMANIA 14., KECSKEMET, 1997 5 BARTH JÁNOS MIGRÁCIÓS ADATOK A DUNA-TISZA KÖZI HATÁRPEREKBEN* A HATÁRPEREKRŐL ÉS KUTATÁSUKRÓL A feudalizmus korának helytörténete és tájtörténete bővelkedik határperekben. Különösen jellemezték a határperek a XVIII. századot. Leggyakrabban azokon a területeken támadtak határviták, amelyek a XVII. század végéig török uralom alatt éltek. Ilyen terület volt az Alföld nyugati fele, a Duna-Tisza köze is. Szabadalmas területeken a XVIII. századi határperek jobbára az érdekelt mezővárosok és helységek között folytak. Olyan tájakon, ahol földesúri fennhatóság alatt élt a nép, a határperek legtöbbször a földesurak között, illetve az uradalmak között robbantak ki. A helységek egymással viaskodó, esetenként tömegverekedéseket folytató népe csak eszköz volt a pörlekedő földesurak számára. A határperekben sok tanút szólaltattak meg: úrféléket, parasztokat, pásztorokat egyaránt. Az egyszerűbb vallatások során 5-10, az átlagosnak mondható perekben 20-30, a legnagyobb horderejű vizsgálatok idején 80-100 tanú nevét, adatait és vallomását vetette papírra a vallatási jegyzőkönyv készítője. A tanúvallomások kiváló forrásai a történeti-néprajzi, agrártörténeti, népesedéstörténeti kutatásoknak. Etnográfus pályám kezdete óta foglalkoztatnak a határperek. Kezdetben helytörténeti és agrárnéprajzi vonatkozásokat kerestem bennük. Később fordult figyelmem a tanúk személyisége, neve, életútja, vagyis a migrációs kutatásokra serkentő perbéli adatok sokasága iránt. * Előadásként elhangzott 1993 novemberében Szegeden, a Migráció és település a Duna-Tisza közén című konferencián. Terjedelmi okokból nem a konferencia előadásait tartalmazó kötetben, hanem a Cumaniában jelenik meg. 1 BÁRTH János 1991;- 1992/a