Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Merk Zsuzsa: A katolikus egyház és a bukovinai székely telepítés a Délvidéken (1941–1944)

43 telepítés ügyét, emellett széleskörű propagandát folytatott mind a székelyek, mind a magyar közvélemény meggyőzésére.

1 A kormány bizottságot hozott létre, melynek az volt a feladata, hogy megtalálja a telepítésre legalkalmasabb területet, és megindultak a tárgyalások Romániával is. Németh Kálmán 1941 januárjában már tényként közölte Hász István püspökkel akitelepítést: „Az új telepítések helye már ki van jelölve: a Szamosvölgy, Alsózsuktól Kazárvárig és T-alakban Kaczkótól Kékesig. Azt szerettem volna, ha a derék 5 bukovinai magyar falu régi neve alatt egy-egy tömbben élt volna tovább." Németh Kálmán már e levelében, melyet a telepítést megelőzően írt, rávilágít arra, hogy a terület kijelölésekor többféle szempontot kell figyelembe venni. Látszólag a katolikus egyház érdekeiről szól csupán, de ezek túlmutatnak a szűk felekezeti érdekeken. „Szolnok-Doboka vármegyének és Besztercenaszód vármegyéknek közös főispánja gróf Bethlen Béla nagy kálvinista és folyton készenállva figyelem az ő szempontjait, másfelől pedig a Szamosvölgyön ma is óriási ereje van a szamosújvári görögkatholikus püspökségnek, amelyik magyarul is beszélő, borotvált arcú és római reverendás egészen sima pópáival esetleg veszedelmet fog jelentei a 177 évig idegenben tisztán megőrzött s egyetlen vegyesházasságot sem ismerő szent vérkútnak. Ha ezeknek templomaik nem lesznek: boldogtalanok lesznek. Ezért szeretném, ha a legkisebb települési csoport nem 8-as családegység, hanem legalábbis 30-as volna." A bukovinai székelyek döntő többsége római katolikus volt, s csak Andrásfalvának volt református lakossága is. Mindkét egyháznak jelentős, mondhatni meghatározó szerepe volt abban, hogy közel két évszázadon keresztül az öt bukovinai falu megőrizte anyanyelvét s magyarságát. A zárt települések felbontása, a községek lakosságának széttelepítése a katolikus hívek számának csökkenését eredményezhette volna azáltal, hogy ha kis családegységekben történik a telepítés hiszen a református, illetve görögkatolikus egyház a katolikus pap és templom nélkül maradt híveket magába szívja. 6 Németh Kálmánnak a telepítésben játszott szerepét minden bizonnyal befolyásolta, hogy Józseffalva, ahol plébános volt, 1939-ben leégett. Elekes Dénes erről így beszél: „Németh Kálmán plébános, aki ott végignézte a tűz terjedését, azután hamarosan kiment Magyarországra, б csinálta a nagy propagandát Magyarországon. Magyarország lakossága, kormánya előtt, minden felé a vezetők között, hogy hozzák ki a bukovinai magyarokat Bukovinából, keressenek valahol helyet, földet számukra, és hozzák ki őket. Ez volt az ő terve, nagy szónoki tehetsége volt, mindenütt ezzel megáldva csinálta a propagandát a bukovinai magyarok kitelepítésére. Az erdélyi magyar újságok csinálták a gyűjtést a józseffalvi magyarokért, hogy építsék újra házaikat. A házak föl is épültek, nyers égetetlen téglákból, ami a következő télen bizony a házban való főzéstől megolvadtak a falak, omlottak. így volt a házak sorsa, hogy veszendők voltak, ez még jobban megerősítette Németh Kálmánt abban, hogy csinálja a nagy propagandát Magyarországon. Hozzák ki a bukovinai magyarokat Bukovinából Magyarországra." - TIM Adattár 1140. - Németh Kálmán személyéről Demse Péter (volt andrásfalvi káplán) TIM Adattár 1585. - Németh Kálmán 1943. - A. Sajti Enikő 1984. 16-17. 7 EPL 348/941. 8 Uo.