Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

293 mennyezeteinek, padlásainak, tetőzeteinek, lépcsőzetének és folyosóinak, ereszcsatornáinak, melléképületeinek, a kémények és tűzhelyek megépítésével, az udvarok és kutak, az árnyékszékek, pöcegödrök, házcsatornák stb. létesítésével. De rögzíti a rendszabály az építés közben elkövetett kihágások után kirótt büntetéseket és a fellebbezés módját. Végül a dokumentum az utcák és telkek szabályozása körüli eljárással, a háztelkek felosztásával, az utcák és járdák szélességének meghatározásával, az építési folyamodvány elintézésnek módjával zárul. Az építkezési szabályrendelet függelékeit a belügyminisztérium 1893 és 1900ban hagyta jóvá. Ezek a város keleti részén végzendő építkezések módját, a Szegedi út és az egész „Szegedi szőlő" területének szabályozását rögzítik. A középítészeti felügyelők külső szolgálatára vonatkozó új utasítás 1884. április l-jétől lép életbe. E dokumentum három részből áll: I. Általános rész. II. Az út és középítkezésekre, valamint a vízi építkezésekre vonatkozó külön utasítás. III. A vasútügyre vonatkozó külön utasítás. Az általános rész hangsúlyozza, hogy a középítészeti felügyelők figyelemmel kísérik és ellenőrzik a kerületi főmérnökök, az állami építészeti hivatalok működését. Őrködnek afelett, hogy a középítkezés, a magán- és állam vasúti építkezés a törvények és rendeletek értelmében történjék. Az utasítás többi része többek között arról tudósít, hogy a felügyelők megvitatják az építkezések terveit, megoldást keresnek a felmerülő kérdésekre. Érintekzésbe lépnek a törvényhatóságokkal, kísérik a közlekedési viszonyokat, a vízi építkezéseket és árvédelmi tevékenységet. Megvizsgálják, hogy az államkincstárból nyújtott segélyadományokat miként használják fel. A felügyelők különös figyelmet szentelnek a törvényhatósági utakkal, a hadászati vagy a nagy fontosságú forgalmi utakkal kapcsolatos minisztériumi rendeleteknek, a vasútügyi kérdéseknek. A tőkés fejlődés erősödésével a kormányhatóság figyelme egyre inkább a városok építkezései, útügyei és egyéb városfejlesztési vállalkozásai felé fordul. Éppen ennek köszönhetően az Osztrák-Magyar monarchia területén hasonló stílusbeli sajátosságokkal felruházott városok épülnek. Másrészt egy-egy nevezetesebb tervezőmérnök alkotása több városban is megtalálható, ami csak fokozza a hasonló típusú városok létrejöttét. Szabadkán különösen a XX. század elején épül fel nagyobb számú és a kor ízlését tükröző épület. A város központjában fokozatosan eltűnnek a 18. század jelentéktelen épületei, de Szabadka közép-európai jellege csak lassan jut kifejezésre. Csáth Géza szabadkai író a Bácskai Hírlap 1910. január 1-jei számában többek között így ír Szabadka „szépségeiről": „A szabadkai polgároknak a XVIII. és XIX. században nem volt pénzük ahhoz, hogy szép házat építsenek. Vagy volt pénzük, de nem akartak szépet, azaz drágát építeni. Vagy végre volt pénzük, de nem tudták, mi 17 SzTL. Városi Tanács III. 590/1911. 18 SzTL. 112 kb./1884.