Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

292 A szabályozási bizottság az 1890-es évek elején készített jelentésében indítványozza többek között a sugárút kiépítését a sétaerdőkig, a Csokonai tér átalakítását, a Szent István tér utcavonalainak kiegyenesítését, továbbá több utca szélesítését és meghosszabbítását, a beltéri utak rendezését, új utcák megnyitását... A bizottság javasolta még, hogy határozzák meg, milyen házak építhetők a főútvonalakon és a főtereken. A tudósítás alapján készült utcaszabályozási tervet a belügyminisztérium 1895-ben hagyta jóvá. A század eleji városrendezési munkálatok általában Könyves Tóth Mihály tervének megvalósításán alapultak. így készült el pl. a városligeti sugárút szabályozási terve 1910-ben, de ennek kivitelezésére - egy másik terv alapján - csak az 1960-as években került sor. A gazdasági fellendülés következtében, 1880 és 1910 között, a városkép teljesen megváltozott. Mondható, hogy a városközpont ekkor nyerte el mai képét. A gázlámpák helyébe a villanyvilágítás lép, s villamosvonal köti össze a várost Palicsfürdővel. Az utcák fásítására és a terek kialakítására különös gondot fordítanak. Azonkívül ebben az időszakban épültek fel a város legfontosabb népjóléti intézményei: a kórház, a népiskolák, az óvodák, az új gimnázium... Ugyancsak ekkor kerül tető alá a zsidó- és néhány más templom, a városháza, a mai Városi Könyvtár és a Képzőművészeti Találkozó épületei, valamint az egykori Rogina bara mocsár környékének, a jelenlegi Boris Kidric és Strossmayer utcák, Pahcsfürdő több, s a városközpont számos utcájának nevezetesebb épületei is. Az utcák és terek kiépítésével immár városias képet ölt Szabadka. Mielőtt kitérnénk néhány nevesebb épület keletkezésének és stílusbeli sajátosságainak kimerítőbb méltatására, szólnunk kell a belügyminisztérium által 1882. december 28-án jóváhagyott építkezési szabályrendeletről, a későbbiekben engedélyezett függelékekről, valamint az 1884. április l-jétől életbe léptetett középítészeti felügyelők külső szolgáltatára vonatkozó utasításról. Szabadka sz. kir. város építkezési rendszabálya kilenc részből és nyolcvanhét paragrafusból áll. ' Ezekből többek között megtudható, hogy a város építészeti szempontból négy részre, vagy kerületre oszlik. Minden új épület létesítéséhez, a régi épületek átalakításához a városi tanács által kiadott építési engedélyre volt szükség. Eszerint az első és második kerületben lévő valamennyi épület (kivéve az istállókat, fészereket stb.) az utca „hossz-vonalában állítandó és szomszédos épüleI fi tekből tűzfalak által elkülönítendő". Az első kerületben csakis emeletes házak építhetők és égetett téglából (vagyis szilárd kőanyagból), míg a második kerületben a földszintes házak építésénél 1 m magasságig tégla, azon felül vályog is használható. Az építkezési rendszabály a továbbiakban terjedelmesebben foglalkozik a város többi kerületeinek épületeivel is, azok alapozásának, alapfalainak, pincéinek, 13 Györe: Szabadka településképe 32-33. 14 Uo. 113-114. 15 SzTL, 11282/polg. 1882. 16 u. a.