Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Csík Antal: A lőcsös parasztkocsi készítése Kiskunmajsán
195 A KOCSI ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kocsigyártás utolsó művelete az összeállítás. A már korábban leírt néhány alkatrész csatlakozási részeit nem alakították ki készre, az összeállításkor történő méreteltolódás miatt. A műhelyben, vagy az udvaron tökéletes egyenes helyen kezdődött az összeállítás. Először az első és hátsó tengely végekre fölhúzták a bepuskázott kerekeket, kerékszögekkel bebiztosították. A nyújtórudat bedugták az alsó tengelytok és vánkusfa közé. Az oldalakat fölrakták a rakoncaágasokra, így beállt a kocsi eredeti hossza. Berajzolták a nyújtó rúdjára a derékszög furatának a helyét és a kocsit széthúzták. A nyújtó rudat átfúrták és a kocsit újból összetolták, a derékszöget a helyére tették. Az oldalakat fölrakták és felszerelték a hátsó saroglyát láncaival. Az oldalakat két oldalról kitámasztották úgy, hogy az oldalak a saroglya ágfáival pontosan egy vonalba esennek. Ekkor szerelték fel az oldalak alá a kocsi közepére a hátsó furhécet 2-2 cupánttal, levélvégdíszes cupplatnikkal és csavaranyáikkal. Ha kellett, igazítottak az oldalkitámasztó sticni csigáján, snerklijén, itt lehetett csalni, hogy összébb vagy széjjelebb ütve a helyére kerüljön. Utána a vaslőcsök bemérése történt: lőcsfejet a lőcsgúzsba dugva megjelölték a tengelynél, ott, ahonnan széthasították és kialakították a lőcskarikát, a szemet. Falőcs esetében a lőcskámvát a kocsitengelyre húzva a lőcs hosszát bejelölték, levágták. A lőcsöt kihegyezve befaragták a lőcskámvába és beleütötték, és a szorítógyűrűvel rögzítették. Az első és hátsó csatlásokat tengelyvégekre húzva bemérték és a kapcsaikat melegen az első és hátsó fürhéc klognijára hajtották. Ha a kocsi alját bedeszkázva kérte a megrendelő, akkor beszabták az alcserénydeszkákat a kocsi aljába. A drága kocsikas helyett inkább finom, gyalult belső deszkaborítást kért a megrendelő, akkor beszabták és az oldalakhoz csavarozták. Néha a lovak hossza után a rúd méretét is módosítani kellett, akkor azt is levágták. A kívánt ülést feltették, a kisefákat beakasztották, és a kocsi ezzel elkészült. A KOCSI FESTÉSE A kocsik használatba vétele előtti utolsó művelet a festés, ami csak ritkán történt kovácsmester megrendelése alapján, inkább az új kocsitulajdonos vitte el, hogy az ízlésének, pénztárcájának, no meg a divatnak megfelelően lefestesse. Más volt a kívánalom a stráfkocsi, a lőcsös sírapakocsi és a fédères gálakocsi esetén. Az anyagot porfestékként vásárolták a 20-30-as években és festékdarálóval finomították, maguk keverték vízszem finomságúra lenolajjal, vagy firnájsszal. A zománc