Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Csík Antal: A lőcsös parasztkocsi készítése Kiskunmajsán

195 A KOCSI ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kocsigyártás utolsó művelete az összeállítás. A már korábban leírt néhány alkatrész csatlakozási részeit nem alakították ki készre, az összeállításkor történő méreteltolódás miatt. A műhelyben, vagy az udvaron tökéletes egyenes helyen kezdődött az összeállí­tás. Először az első és hátsó tengely végekre fölhúzták a bepuskázott kerekeket, kerékszögekkel bebiztosították. A nyújtórudat bedugták az alsó tengelytok és ván­kusfa közé. Az oldalakat fölrakták a rakoncaágasokra, így beállt a kocsi eredeti hossza. Berajzolták a nyújtó rúdjára a derékszög furatának a helyét és a kocsit széthúzták. A nyújtó rudat átfúrták és a kocsit újból összetolták, a derékszöget a helyére tették. Az oldalakat fölrakták és felszerelték a hátsó saroglyát láncaival. Az oldalakat két oldalról kitámasztották úgy, hogy az oldalak a saroglya ágfái­val pontosan egy vonalba esennek. Ekkor szerelték fel az oldalak alá a kocsi közepé­re a hátsó furhécet 2-2 cupánttal, levélvégdíszes cupplatnikkal és csavaranyáikkal. Ha kellett, igazítottak az oldalkitámasztó sticni csigáján, snerklijén, itt lehetett csal­ni, hogy összébb vagy széjjelebb ütve a helyére kerüljön. Utána a vaslőcsök beméré­se történt: lőcsfejet a lőcsgúzsba dugva megjelölték a tengelynél, ott, ahonnan szét­hasították és kialakították a lőcskarikát, a szemet. Falőcs esetében a lőcskámvát a kocsitengelyre húzva a lőcs hosszát bejelölték, levágták. A lőcsöt kihegyezve befa­ragták a lőcskámvába és beleütötték, és a szorítógyűrűvel rögzítették. Az első és hátsó csatlásokat tengelyvégekre húzva bemérték és a kapcsaikat melegen az első és hátsó fürhéc klognijára hajtották. Ha a kocsi alját bedeszkázva kérte a megrendelő, akkor beszabták az alcserény­deszkákat a kocsi aljába. A drága kocsikas helyett inkább finom, gyalult belső deszkaborítást kért a megrendelő, akkor beszabták és az oldalakhoz csavarozták. Néha a lovak hossza után a rúd méretét is módosítani kellett, akkor azt is levágták. A kívánt ülést feltették, a kisefákat beakasztották, és a kocsi ezzel elké­szült. A KOCSI FESTÉSE A kocsik használatba vétele előtti utolsó művelet a festés, ami csak ritkán történt kovácsmester megrendelése alapján, inkább az új kocsitulajdonos vitte el, hogy az ízlésének, pénztárcájának, no meg a divatnak megfelelően lefestesse. Más volt a kívánalom a stráfkocsi, a lőcsös sírapakocsi és a fédères gálakocsi esetén. Az anyagot porfestékként vásárolták a 20-30-as években és festékdarálóval finomítot­ták, maguk keverték vízszem finomságúra lenolajjal, vagy firnájsszal. A zománc

Next

/
Oldalképek
Tartalom