Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Csík Antal: A lőcsös parasztkocsi készítése Kiskunmajsán

193 ELSŐ TENGELY ÉS A RÚDSZÁRNY Az első tengelytokot - astokot és a rúdszárnyakat évekig pihentetett, kiszárított akácrönkből készítették a bognárok. Közepén a rönköt kettéfűrészelték hosszában, hogy a fa gyönge, beles belső része kiszabáskor a készítendő alkatrészből kiessen. Az ástok hossza 32 col volt, sablon szerint előrajzolták, kifűrészelték, kigyalulták az íves könnyítéseket kipucolták. Átvitték a kovácsműhelybe. A kovácsok az egyenes vastengelyt melegen hozzáigazították a tengelytok ívéhez, beállították a kerékcsonkok állását, a helyes kerékösszetartás és a terpesztés dőlésszögét, ami 1 -2 cm volt az egyenestől. Kifúrták a vastengely pontos közepét a derékszög részére. Az ástok és a beállított és kifúrt vastengely visszakerült a bognárokhoz. Ott az astokban 10-15 mm mélyen bevésték az ívelt tengelyt, közben elkészült vánkost és rúdszárnyakat összerakták ideiglenesen és láncoskapcsokkal összefogták, faékkel megszorították, a rúdszárnyak közé dugott egyenes rúdba ütött szöghöz kötött spárgával kiderékszögelték, hogy a rúd az első tengelyre pontosan merőlegesen álljon. Ezután a vánkosfa és a tengelytok közé szorított rúdszárny két szárnyát átfúrták és faszeggel ideiglenesen rögzítették, így a három alkatrész együtt maradt. Az így összeállított tengely tetejébe helyezett förgettyüt és pontosan keresztülfúrták egyszerre minden alkatrészt a kocsi fordulását biztosító derékszögnek. A kovács a vánkosfa tetejét vékony spangavassal, a vastengelyt a tengelytokkal, közel a kerékhez, 2-2 kis menetes végű cwggal cuppánü&\ összefogta. A párnafát és a tengelytokot ugyancsak 2-2, de nagyobb csavaros cugokkal összefogta. A rúdszárnyakat vastag, de fokozatosan elvékonyított reszelővel, reszeléssel díszített szélű spangavassal erősítették meg végig a szárnyak végére felcsavarozott összekötő juhafáig. Mindkét rúdszárny szögletes első végére négyzetes vaskarikát húztak. A rúdszár mindkét oldalán végig díszített szélű, vékony erősítő spangavassal borították. A két rúdszárnyat alul és felül 2-2 db, szépen díszített 10 mm vastag vas rúdtrogerek fogták össze átmenő, gombosfejű díszcsavarokkal. Némelyik kovács az első trogerbe a kocsigyártás évét, a másikba a tulajdonos monogramját ütötték bele. A förgettyű szarvszerű csúcsaira melegen felhúzták a gyűrűsvégű rakonca-csavarokat. Az első tengely két oldalsó cuppánt csavarjához erősítették a két zenk díszítésű gömbvas összekötőt, melyek az első fürhéc klognijának a csavarjához rögzítették. A zenkdísz úgy készült, hogy a kívánt helyre melegen gömbvas gyűrűt hajtottak és fehérmelegen a kívánt alakú üllőbetétben és a kalapács formájú ellendarabja között kalapálva, forgatva alakították ki.