Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora
115 Hát, az urak húzódoztak, ők nem, ők nem szívnak belőle. Összement a falu népe már akkorra. - No, ki akar a legelsőbb tudományos ember lenni? A szamárból kell szippantani! Ott van a kultúra elrejtve... a kultúra kútfeje... Hát aztán a tudatlan emberek fogták a nádcsövet, bele a szamár seggibe, oszt akkor szippantottak belőle. Hát aztán szítták, szítták, mind többen... Mikor már elfogytak a parasztok: - Na, urak, gyerünk tudományt szívni - azt mondja - a szamárból! Azt mondja az úr: - Hát, ezt a nádszálat a parasztok már összenyalták, ő ezt nem kapja be! Megfordította a nádcsövet, oszt úgy szívta a szamárbúi a tudományt... Amióta mindenki szívott a szamárból, azóta van Nagykőrösön kultúra. EGYÉB NEM TIPOLOGIZÁLHATÓ CSÚFOLÓK 232. A repülőrő azt hiszik, hogy eketaliga Három paraszt kiment a bürgelegelőre. Arra ment a repülő fenn a levegőbe. - Hát, mi az? Eketaliga ? Hagy az istennyilába került az oda ? Elcsodálkozott rajta, mert még olyat nem láttak. Azt hitték, hogy eketeliga. A csúfolók gyakori hőse a tájékozatlan falusi ember, aki „fölment Pestre". 233. Az egyszeri ember és az orvosságok Az egyszeri ember azX mondta: - Beteg vagyok, elmegyek az orvoshoz, mert az is csak élni akar valamiből... Akkor felírja neki az orvosságot az orvos. Akkor meg: - Elmegyek a patikába - azt mondja - kiváltom az orvosságot, mert az. is csak élni akar, annak is csak élni kell valamiből... a patikusnak. No, jól van... Hazamegy az egyszeri ember. Mondja a feleségének: - Én bizony meg nem eszem az orvosságot, mert én is élni akarok... ! 234. Az egyszeri ember a szállodában Az egyszeri ember fölvezette a kecskét Pestre, hogy valami üzletet csinál vele.
