Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - P. Szojka Emese: A garai templom fogadalmi szobrai
NÉPRAJZ 385 (3. kép) „Az oltáron nincsen kép, hanem szoborcsoportozat, mint Zomborban a karmeliták templomában... 1913. A templomba került a hordozható Mária szobor és a Szt. Háromság szobor". Az első világháború idején éppen a rendkívüli körülmény hatására gyarapodott számottevően a templom szobrainak száma." A háború alatt a hívek sok áldozatot hoztak, és a templomot fényesen felszerelték. 1914-ben József szobra, 1915-ben Szt. Alajos és Szt. János szobra a Szt. Család szoborcsoportozat, Szt. Joachim és Anna szobrok (4-5. kép), Jézus szíve gyönyörű oltára, Olajfák hegye oltára, Szt. Anna és őrzőangyal szobra, Piéta, Szt. József halála szoborcsoportozat került a templomba." Valamikor a háború évei alatt állították be Szt. Lukács és Szt. Péter szobrát a templom külső, homlokzati fülkéjébe. A háborúval be is fejeződött a templomi szobrok állításának korszaka. A szokás ismét lábra kapott, amikor a kalocsai iskolanővérek 42 a faluba jöttek. Néhány gipszszobor — Szt. Antal, Árpád-házi Szt. Erzsébet, Lisieux-i (Kis) Szt. Teréz — a zárdából került a templomba, 43 és a templomi szobrokhoz hasonlóan magánszemélyek adománya volt. Visszatérve a templom berendezését megújító folyamathoz — a múlt század utolsó negyedét tekintve a kezdetnek —, mintegy ötven év alatt cserélődött ki a régi felszerelés. A szentkultusz területén, annak templomi kifejeződésében is változások történtek. Keresztelő János és Bertalan szobrait eltávolították, egykori tiszteletük a múlté lett. A főoltárra Szt. László képe mellé további két magyar szent, Árpád-házi Erzsébet és István király alakját helyezték be. A korábban nem szereplő Péter és Pál apostolok szobrai szintén a főoltárnál kaptak helyet. Újaknak tekinthetők Rókus és Bálint püspök szobrai, a szentély bejáratának falán, egymással szemben helyezték el őket. A mellékoltárok közül a Szűz Mária és a Szt. Vendel tiszteletére emeltek maradtak meg, pontosabban kultuszuk, magukat a műtárgyakat újakra cserélték. Nepomuki János oltárát megszüntették, alakja azonban ismét felbukkant, az egyik mellékoltárhoz került új készítésű szobra. A régi, ún. Keresztoltárt is elbontották, a feltámadási jelenetet ábrázoló oltárban azonban új megfogalmazást nyert Krisztus alakja. A legtöbb szobor Máriát, kultuszának többféle formai megjelenését testesíti meg. Elsősorban Mária Szt. Szívének ábrázolása kapott teret. Négy szobra került a templomba ennek jegyében, közülük egy a Hétfájdalmas Szűz szimbolikája szerint. A Kis Jézussal további három szobor mutatja, egyiken Madonnaként, másikon a Magyarok Nagyasszonyaként, és végül a Rózsafüzér Királynőjeként jelenítve meg. Egy lourdes-i barlangot is állítottak Mária tiszteletére. A Szt. Család csoportja kétféle megfogalmazásban szerepel, közülük az egyik a betlehemi jelenetet ábrázolja. Szt. Anna képe korábban a szentélyben volt, utóbb a kórusra került fel, emellett két szobra is megtalálható a 42. KEINER, Stefan, 1991. 180. 43. HEFFNER János garai kántor közlése. Kutatáshoz nyújtott segítségét köszönöm.
