Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - P. Szojka Emese: A garai templom fogadalmi szobrai

386 P. SZOJKA: A GARAI TEMPLOM FOGADALMI SZOBRAI 3. KÉP. A FELTÁMADÁSI MELLÉKOLTÁR. A KÉT OLTÁRT ŐRZŐ SZOBROT SZT. ALAJOS ÉS NEPOMUKI SZT. JÁNOS ALAKJÁT A GRŐDENI JOSEF SCHMALZL FARAGÓMESTER KÉSZÍTETTE. templomban, az egyik a gyermek Máriával ábrázolja, a másik szobor matrónának mutatja, és a Szt. Vendel-oltár egyik oldalán, Joachimmal átellenben kapott helyet. A Krisztus-ábrázolások között három Jézus Szíve-szobor található, ebből az egyik oltár. Ezenkívül van egy szenvedő, megostorozott, oszlophoz láncolt Krisztus is. Szt. József tiszteletére két szobrot állítottak. Az egyik a Kis Jézussal a karján, a másik halálát ábrázolja, mellette Mária és Jézus. Vannak továbbá szobrok, szoborcsoportok, illetve ábrázolások, melyek csak egyszer fordulnak elő a templomon belül. Ilyenek — a már korábban említetteken kívül — a Szentháromság; Krisztus levétele a keresztről; Gonzagai Alajos; Flórián és az Őrangyal, valamint az eredetileg zárdai szobrok: (Kis) Szt. Teréz, Árpád-házi Szt. Erzsébet és Szt. Antal alakjai. A szobrok templomban elfoglalt helyét, elrendezését a párosításra, szimmetriára való törekvés határozta meg. Ezt a rendezőelvet igyekeztek megvalósítani a tartalomban és a formában egyaránt. Ha a berendezés összességét tekintjük, a kettes vagy páros szimmetria érvényesül, míg a kisebb egységeknél több esetben a háromelemű építkezés figyelhető meg. Miután a szobrok még az emlékezettel elérhető időben kerültek a templomba, és megnevezett családokhoz kapcsolódtak, állíttatásuk körülményei, háttere felderíthetőnek látszott. A keresést azonan megnehezítette az, hogy az érdekelt család kihalt vagy elszármazott, a kitelepített németek esetében más országba került. A megtalált leszármazottak esetében gondot az okozott, hogy a generációs lánc