Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - P. Szojka Emese: A garai templom fogadalmi szobrai
NÉPRAJZ 377 első felében. 22 Közösségükben a Lukács név gyakori előfordulása a szent tiszteletére utal. A Lukács-napi búcsú megtartása a helybeli öregek szerint azzal magyarázható, hogy az első világháború előtt sokan jártak a bunyevácok közül aratni más vidékekre, főleg Szlavóniába. Ezért júniusban, Szt. László ünnepének idején a bunyevácok egy része távol volt a falutól. Egyébként sem általános a falusi gyakorlatban a mezőgazdasági munka közepén tartani a búcsút, inkább a betakarítást követő időszakra szokták tenni. így Lukács-napja októberben kedvezőbb, jobban illeszkedik a hagyományos szokásrendbe. 1750-ig Garának több birtokosa is volt, a földesurak vagy azok bérlői sűrűn váltakoztak. Ekkor a kincstár Grassalkovich Antalnak adományozta a bajai uradalom részeként a községet. 23 A birtokkal együtt a kegyúri jog és kötelesség is a birtokosra szállt át. Ennek tulajdonítható, hogy a viszonylag hosszú — több mint harminc évig tartó — birtokosság alatt a Grassalkovich család 1780-ban egy új, végre nagyobb templomot építtetett a megnövekedett gyülekezet számára. 24 Mai napig is ez a templom — pontosabban kereszthajóval bővített változata — áll a hívek szolgálatában. 25 Tervezőjét feltehetően a Grassalkovich család által foglalkoztatott építészek között kell keresni. Talán Mayerhoffer András egyik fia kapta a megbízást. 26 Tény, hogy a Bács-Bodrog megyében épített templomok közül a bezdánit Mayerhoffer János terve alapján emelték 1756-ban, ezt azonban később elbontották. 27 Az új garai templom berendezéséről egy 1847-ben felvett, magyar nyelvű leltár 28 szolgál adalékul, melyből már egy elég jól felszerelt templombelső bontakozik ki. A berendezés a következőkből tevődött össze: A szentélyben, a főoltár felett függött Szt. László képe, ugyanitt volt egy másik, melyen Keresztelő Szt. Jánost ábrázolták, és mellettük helyezték el Szt. Bertalan és Szt. János 29 szobrait. A templomhajóban öt mellékoltárt állítottak fel: Szűz Máriáét; az ún. Kereszt-oltárt, mely a megfeszített Jézust ábrázolta; a Szentháromság oltárát; Szt. Jánosét, mely alatt Nepomuki Szt. János alakja értendő; valamint Szt. Vendel oltárát. Ezek mind faragott díszekkel övezett festmények voltak. Megemlítendő még a Krisztus keresztútját ábrázoló „14 rámás kép." A leltárnak többféle elemezési módja lehetséges. Itt csak egy részletére, a két nemzetiség eltérő szentkultuszára utalunk. A rendelkezésre álló ismeretek alapján csupán annyi bizonyos, hogy Vendel tiszteletét 22. KAPOCS Nándor—KŐHEGYI Mihály, 1986. 122 123.; 130.; BOROVSZKY Samu, 1909. II. 310. 23. IVÁNYI István, 1906. III. 40. 24. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 323. 25. GENTHON István, 1961. 2. 102. 26. ZÁDOR Anna—GENTHON István, 1967. 3. 272 273. 27. VOIT Pál, 1980. 43.; BOROVSZKY Samu, 1909. II. 325. 28. KÉL. A garai plébánia iratai, 1847. 29. Pontosabban nem nevezik meg a szentet.
