Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról

REGESZET 101 A rigai tálon a körben elhelyezkedő bűnök sematikus koronája jól mutatja, hogy a szárnyas alakok „kalapja" Superbia koronájából egyszerűsödött le.

58

. A nyborgi tál korongokat tartó központi alakjának fején is már a „kalapok" rajzáig egyszerűsödött korona van.

59 Szárnyaik pedig térkitöltőként kerültek a későbbiekben a feliratok helyére.

60 A vésett díszű tálak rendeltetésével már első feldolgozóik is foglalkoztak, a leggyakrabban kézmosó tálaknak tartják őket, egyházi és világi rendeltetésüket egyaránt feltételezik.

61 Kolostori használatukat elsősorban kvalitásos darabokkal foglalkozó művészettörténeti irodalom hangsúlyozta.

62 Az újabb művészettörténeti és régészeti-történeti munkák már határozottabban elkülönítik a jó rajzú és hibátlan feliratokkal bíró, valamint a többszöri másolás útján létrejött, sematikus ábrákkal és rossz feliratokkal ellátott tálak rendeltetését, használóik körét.

63 Társadalomtörténeti szempontok is szerepet kapnak az újabb értékelésekben.

64 T. POKLEWSKI, a vésett díszű tálakat a legszélesebb körben feldolgozó kutató a bűn- és erény tálakat más tálakkal együtt két nagy csoportba osztja — az egyházi liturgiával kapcsolatban álló, gondosabb kivitelű tálak (H/a-csoport) és a másolás útján létrejött, sematikus díszítésű, rontott feliratokkal ellátott tálak csoportjába, melyeknek rendeltetését nem ismerjük (II/b-csoport).

65 Felosztásában mégis egymás mellé kerülnek olyan jó minőségű darabok, mint a hannoveri Kestner Múzeum táljai és az ezekhez képest szétesett kompozíciójú, felirataikban kisebb hibákat mutató rigai vagy egri tál, valamint feliratokat találunk a pusztavasadi tálon (KOVÁCS Éva 1961. 5. ábra), az alpári tál betűi már igen gyenge utánzatai ugyanezeknek a szavaknak (KÖVÉR Béla 1904. 2. ábra; BÓNA István—NOVÁKI Gyula 1982. 103 104. 21. lábj.); Ilyen tálak kerültek még elő Bagotán (Bohata, Csehszlovákia. Alojz HABOVSTIAK 1972. 2. ábra) és Wierzchlas lengyelországi lelőhelyen (Tadeusz POKLEWSKI 1961. 117. kat. szám). E tálak között egyedül a Bad Salzungenből származó táltöredéken találunk a központi alak körül is feliratot, amely közlője szerint az invidia szó maradványa. Volker SCHIMPFF 1981. 254. 58. V. P. DARKEVICS 1966. 12. tábla 1. 59. Sigurd GRIEG 1967. 1. ábra. 60. Szárnyakkal ábrázolt bűnöket nem ismerünk, de szárnyas erényekkel XII. századi ötvöstárgyakon, a tálak készítésének korában gyakran találkozunk: St. Gundhulf ereklyetartója, St. Remaclusoltárlap (Rhein und Maas 1. 247, 249.), egy namuri ereklyetartón (Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte III. 1251—1252. 1. ábra). 61. Albert WORMSTALL 1897. 247.; Anton KISA 1905. 375.; KÖVÉR Béla 1904. 50. 62. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 32. 63. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 65.; Sigurd GRIEG 1967. 93.; Ornamenta Ecclesiae 1. 62, 458. 64. Eszerint a jó rajzú, gazdagon díszített tálak a művelt felső rétegek számára készültek, míg a kimondottan a tömegtermelés jegyeit magukon viselő darabokat a szélesebb néprétegek használták valószínűleg többféle célra. Max HASSE 1979. 25, 26. 31. lábj.; Elke WATERSTRADT 1987. 132 —133. 65. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 65.