Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról
102 BICZO: ROMAN KORI TALTOREDEKEK . . . harcoló alakokkal díszített tálak és az erény- és bűntálak megszokott típusától távolabb álló rügeni tál. 66 A csak Superbia vagy Humilitas alakjával díszített tálak motívumait és elrendezésüket vizsgálva azt látjuk, hogy néhány valóban jó kivitelű darabtól eltekintve (Gent 2 db, Groningen, Hannover 2 db) 67 e tálak mind tömegtermékek, amelyek Európa távoli vidékeire is eljutottak. (5. kép). A tálak lelőkörülményei is gyakran használati tárgy voltukra utalnak. 68 A dolgozatomban számba vett 39 db, Superbia vagy Humilitas alakjával, körben pedig bűnökkel vagy erényekkel díszített tál közül 18-nak ismerjük közelebbről a lelőkörülményeit. Több tálat tartalmazó kincsleletből származik a két-két genti és kai vi tál. 69 A Rajnából került elő egy Bécsbejutott darab, a Trave folyóból a lübecki tál. 70 Városi kutúrrétegben találták a magdeburgi, a mindeni és az aacheni tálat, várárok a stadei lelőhelye. 71 Település szemétgödréből kerül elő az esztergomi tál, ház omladékából a herszoneszi. 72 A vetrovoi, valószínűleg a bűn- és erény tálak csoportjába tartozó töredékek sírban voltak a nyborgi tálhoz hasonlóan. 73 Egykori kolostor és templom területéről csak az egyik lundi tál került elő, kolostor majorjából származik a groningeni tál, 74 és kolostor közeléből kerültek elő a bátmonostori töredékek. Ez utóbbiak lelőhelye alapján csak feltételezhetjük, hogy a kolostorban használták őket, liturgikus alkalmazásukat semmi sem támasztja alá. A kutatók véleménye megegyezik abban, hogy míg az erény- és bűntálak jó minőségű példányait az egész XII. század folyamán készítették, a tömegtermelés 66. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 146, 147, 99. kat. szám, 110. 5. lábj., 98. kat. szám. A Poklewski féle Il/a) és b) csoport között megvonható élesebb határvonalra utal Darkevics is, amikor a rigai Superbia-tálat a b) csoporthoz sorolja és tömegtermék jellegét hangsúlyozza, míg az a) csoportba tartozó tálakat egyedi megrendelésre készült daraboknak tartja. V. P. DARKEVICS 1966. 56. 67. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 14/a és b, 19, 146, 147. kat. szám. E tálak és a tömegtermékek közötti kapcsolatot jól szemlélteti a nürnbergi múzeum tálja, melyen a díszítés elemeinek elrendezése az említett tálakét követi körívek nélkül. Max HASSE 1979. Abb. 17. 68. Erre a tényre a szárnyas alakokkal díszített tálakkal kapcsolatban a magyar szakirodalomban BÓNA István—NOVÁKI Gyula. 1982. 103—104. 21. lábj. hívta fel a figyelmet. 69. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 14/a és b, 26/a és b. 70. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 94, 49. kat. szám. 71. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 55. kat. szám; Otto—Kurt LAAG 1974. 40.; Tadeusz POKLEVSKI 1961. 3. és 108. kat. szám. 72. HORVÁTH István. 1979. 44.; Tadeusz POKLEWSKI 1961. 8. kat. szám. 73. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 119. kat. szám; Sigurd GRIEG 1967. 47.; Elsősorban a sírokból előkerült tálakkal kapcsolatban merült fel, hogy eulógia tartására szolgáltak. Anton KISA 1905. 376 —378. T. Poklewski az általa az V. és VI. csoportba sorolt tálakkal foglalkozva utalt arra, hogy ezek a tálak pogány rítusú (zömmel porosz) temetőkből származnak és a temetkezési szertartásban betöltött szerepüket nem ismerjük. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 53, 60—61.; Sigurd GRIEG 1967. 93. ugyancsak elhibázottnak tartja a sírokból előkerült tálakban az eulógia-elmélet bizonyítékát látni. 74. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 53. kat. szám; J. A. FEITH 1893. 150.
