Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Kriston Vizi József: Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből

454 KRISTQN VIZI: SZEMELVÉNYEK DEKAN Y RAFAEL KÉZIRATOS .. . közzé monografikus tanulmányt. Anyagrendszerezése olyannyira kitűnő, hogy SEBESTYÉN Gyula írásának, majd RÓHEIM Géza

26 immár klasszikus néphités népszokáskötetének megállapításai ellenére is főként tőle merített BÁLINT Sándor

27

, valamint a rítusszövegekkel és cselekményekkel újabban foglalkozó kutatói nemzedék.

28 Pünkösd Duna—Tisza közi, közelebbről pedig kecskeméti szokásköréről először hitelesen 1853-ból értesülhetünk, amikor is HORNYIK János és tudós munkatársai gyűjtéseik alapján az alábbit summázták: „Rendes népmulatság Kecskeméten: a húsvét és pünkösd másnapi (kiemelés tőlem — K. V. J.), a kézfogó, lakodalom, disznótor, halotti tor és szüret. . . Pünkösd más napján Ugyanily népmulatságot (t. i. a húsvétihoz hasonló — a szerző megj.) tartatik a város északnyugati részén, szőlőkön kívül fekvő Talfája nevű szép tölgyes erdőben".

29 IPOLYI Arnold múlt század közepén publikált művének

30 Kecskemétre vonatkozó adataira szintén a jó HANUSZ István dolgozata hívja fel figyelmünket, amelyben így ír: „ . . . pünkösd vasárnapján kora reggel pántlikák, néha színes kendőkkel kiczifrázott zöld bodzafaágakat szoktak kitűzni a házak udvarán levő kutak gémeire, vagy hosszú póznákra kötni vagy az utcára szolgáló kapuk és ajtók fölé. Ezen ágakat a molnárlegények a száraz malmok teteje csúcsába tűzik; ezt pedig, mind több kérdezősködés után haliám, most tudósítom, a Szentlélek lejövetele tiszteletére teszik."

31 Ám az 1860-as évek végétől már pünkösdi folklór-szövegközlések, -feljegyzések is rendelkezésre állnak. Ezek (általunk ismert) sorát nyitja a BÁNÓ Imre által 1867-ből datált kecskeméti kéziratos daloskönyv egyik, idevágó verse: „Nem anyától lettél, rózsafán termettél Piros pünköst napján hajnalba születtél Orczáid rózsái ha közel volnának Egő szívem mellé tűzném bokrétának."

2,2 26. SEBESTYÉN Gyula 1906. 27. BÁLINT Sándor 1973. 336—345. 28. UJVÁRY Zoltán 1969., TÁTRAY Zsuzsanna 1968., S. LACZKOVITS Emőke 1992. 205 —217. 29. KUBINYI Ferenc—VAHOT Imre 1853. (1990.) 101. 30. IPOLYI Arnold 1854. 31. HANUSZ István 1894. 74. 32. A. K. 1969. 87.