Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban
304 Sz. KÖRÖSI: TANYAI ISKOLAÉPÍTÉSI AKCIÓ"... politika eszközeivel is küzdeni kell. „Korántsem arisztokratikus kultúrpolitika . . . az, amely párhuzamosan a magyar nemzet széles rétegei művelődésének emelésével követeli egy szellemi elitnek tervszerű és szisztematikus kiképzését, olyan emberek nevelését, akiknek magyar a lelkük, de európai a tudásuk . . . Kultúrpolitikám két vezető motívuma tehát az — foglalta össze A magyar kultúra jövője c. írásában —, emelni a magyar tömegek művelődési szintjét, erkölcsi és szellemi értékét. . . és ennek a műveltebb nemzetnek olyan vezetőket adni, akiknek a méretei megütik az európai dimenziókat." 1 Klebelsberg életműve az 1945 után felnövekvő generáció számára szinte feledésbe merült; nevét — a kortársi értékelések kivételével — csak a „reakciós", „neonacionalista" jelzőkkel és az „ellenforradalmi kirakatpolitika" összefüggésben olvashattuk. A közelmúltban több alapos elemzés is napvilágot látott kultúrpolitikájáról és gyakorlati eredményeiről. 2 Ezek részletes ismertetése azonban már túllépné e dolgozat kereteit, ezért itt csak jelzésszerűen emlékeztetünk a kultuszminiszter egy évtizedes tevékenységének legfontosabb mozzanataira. Mint legfőbb mecénás, jelentős lépéseket tett a külföldi tudományos kapcsolatok, ösztöndíjak, intézmények létesítése érdekében. Külföldi kollégiumok és kutatóhelyek (pl. Bécs, Collegium Hungaricum) megszervezése mellett belföldi ösztöndíjakat létesített. A Magyar Történelmi Társulat elnökeként számos történeti forráskiadvány megjelentetését tette lehetővé. Sokat foglalkoztatta a magyar közgyűjtemények helyzete; kultuszminiszteri évei alatt nyílt meg a Nemzeti Múzeum kiállítása a nagyközönség számára, új elhelyezést kapott a Néprajzi Múzeum és az Országos Levéltár. Több vidéki múzeumot avattak az 1920-as években — köztük a kecskemétit. Klebelsberg nevéhez fűződik a pécsi és a szegedi egyetem alapítása (a Trianon után megszüntetett pozsonyi és kolozsvári egyetemek áttelepítése.) Kultuszminisztersége alatt nagyszabású középiskola-reform zajlott le, új, korszerű tantervet kapott a népiskola, és ekkor vált öt évfolyamossá a tanítóképző. Sok kortársa által is kigúnyolva, mégis kitartóan foglalkozott a természettudományos kutatások támogatásával — hogy csak a legjelentősebbre, a tihanyi biológiai kutatóintézetre utaljunk. Elképzeléseiben és tevékenységében egyaránt jelentős helyet foglalt el az egészségügy és a gyermekvédelem; nevéhez fűződik pl. a szegedi klinikák építése, sürgette a bábaképzők, az iskolaorvosi intézmények megszervezését, a kisdedóvók reformját, gyakran szólt és írt a testnevelés fontosságáról. Környezetkultúránkat érintő írásai a ma számára is tanulságos olvasmányok lehetnek 3 . Elképzelései között szerepelt — de csak kis részben valósult meg — a kulturális decentralizáció, amellyel a túlzott Budapest-centrikusságot kívánta ellensúlyozni. „. . . Budapesten összpontosult Magyarország teljes politikai, gazda1. Gróf KLEBELSBERG Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—1926. Bp. 1927. (a továbbiakban BCT) 332. 2. T. KISS Tamás, 1986., TŐKÉCZKY László, 1986., GLATZ Ferenc, 1969., 1988., 1990. 3. Pl. KLEBELSBERG Kunó: Jöjjetek, harmincas évek! Bp. 1930. 132 137: Amíg az ember eljut Sopronig.
