Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)

270 KAPOCS KŐHEGYI: A BAJAI FERENCES ZÁRDA . . . jelentős költséggel épített kerti raktárt úgy szakították ketté, hogy ha itt marad, a konvent nyilvánvalóan károsodást szenved. Megértem ugyan, hogy az említett konventnek okozott sebek indokául elő­ször a közszükséget hozzák fel, mégpedig a sólerakat, az élelemraktárház és a hetipiachoz való közeledést. Másodszor, hogy az említett atyák, akik egyébként a szerzetesi birtokból gondoskodnak magukról, ezzel az elvett kertrésszel hozhat­nak áldozatot a közszükséglet kielégítésére. Nem megyek bele az elsőnek a vizsgálatába, de bizonyos, hogy a magas Királyi Tanács azon tagjai, akik ismerik Baja város utcáinak fekvését jói áttekint­hetik, hogy a ferences atyák kertjén kívül a Laktanya utca felé már azelőtt is volt egy utca - és ha annak vége nem is kifejezetten a nevezett utcába torkollott, hanem kissé elkanyarodott, éspedig az említett három közületi hely felé —, de mivel ez az utca szomszédos azokkal, ezért a heti vásárokra érkező terhes szekerek­nek vagy soha, vagy csak nagyon ritkán kell áthajtaniuk rajta, lévén nyilvánvalóan kerülő, hogyha valaki Vaskútról, vagy az arra lévő más községből a Kálvária utcán érkezik, 36 ha akár ezen a szomszédos utcán, akár a másik, a ferencesek kertjének hosszában megtoldott utcán megy a sólerakathoz, az élelemraktárhoz vagy a hetipiacra, mivel van rövidebb utca a ferencesek kertjének innenső részén, amely innen az urasági kastély mellett rövidebb úton vezet a mondott helyekre. Ha a Fő és rövidebb utat kínáló utcának, amint hallom, megyei határozattal kijavítását rendelték, és a terményt szállító kocsik más utcákon nem fognak közlekedni, akkor kell-e ezen a címen akár a szomszédos utcát szélesíteni és egyenes úton vezetni, akár a másikat, mely a ferencesek kertjének hosszában vezet, a meglévőn túl meghosz­szabbítani, és mindkettőt a konvent kertrészének elvételével? ítélje meg bölcsen királyi Felséged és a magas Királyi Tanács. 2-szor. Az előbb mondott város fekvését tekintve az is biztos, hogy ha ezeknek az utaknak a kivágása abból a célból történt, hogy a mondott három közterülethez — nevezetesen a hetipiac, a sólerakat és az élelemraktárházhoz vezető utat lerövi­dítsék — a ferencesek kertjének hosszában megnagyobbított és kiigazított utcánál a lerövidítés célját sokkal jobban szolgálta volna, ha Sama László és Kovachevich Mihály, másképpen Shinok telkének a sarkánál vezették volna, és az urasági ház sarkánál lévő telken ért volna véget; mert akkor ez az utca egyenesen a Fő utcába torkollott volna az említett közterületnek körülbelül a fele útján; 37 tehát miért nem ebben az irányban, hanem teljesen a konvent birtokának fordulva, ezt az utcát nem 36. Bokodi út. Rajta keresztül Bácsbokod, Bácsborsód és Kalymár lakói közelítettek meg Baját. KRONOVETTER Antonius, 1800. 37. Kovatsevich alias Simok (No 34.) háza. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság helyén, Samu László háza (No 33.) a helyőrségi tisztiklub helyén állott. A kettő között út vezetett északra, mely a két ház rövidebb végének vonalán haladt, majd derékszögben megtört és kivezetett a Bartók Béla utcára. Az érseknek teljesen igaza volt. Később úgy is vezették az utcát, tehát a Széchenyi utca egyenesen az uradalmi kert felé tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom