Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)
TÖRTÉNELEM 271 a Fő utca felé, hanem az urasági kastély fala irányába a konvent kerítésének megbontásával — s amint előbb mondottuk — ezen konvent kisebb udvarának az elvételével lett vezetve? Ennek megítélése királyi Felségedre és a magas Királyi Tanácsra tartozik. 3-szor. Továbbá pedig: miután a konvent kertjének a végén már volt egy utca, amelyből a kert mellett hosszában vezető utcára, és ezen keresztül a Fő utcára, és így az említett három közterülethez volt átjárás; miért volt szükség a már meglévő, a konventtől most elvett kerten átvezető utcarésznek kiszélesítésére és körülbelül 50 öl távolságban ezen konvent kertjének közepén másik utca átvágására az említett három közterület megközelítése céljából? Vajon ezen útnak a konvent kertjén átvezető részén 17 lépés szélesnek kell lennie, midőn a másik, folytatólagos részén, vagyis ahol elhagyja a konvent birtokát, csak 8 lépés széles? Méltóztassék királyi Felségednek és a magas Királyi Tanácsnak eldönteni. Én, ahogy ezt előre láttam, nem civakodom. Ami pedig a 2-at illeti, az előbb mondott atyák a szerzet birtokából biztosították ellátásukat, és ezen a címen a birtok kertrészét semmiképpen nem foglalhatták volna el, mivel a kertnek az a része is, miként az egész kert, ellátásuknak állandó részét képezi, amit a szerzetesi birtokból kapnak. Egyébként bármi volt az, ami a nemes Bács vármegyét az utcák átvágásával és szélesítésével ezen konventi birtok elvételére indította, a felsőbb hatalom közbejötte nélküli eltulajdonítás ténye olyan dolog, amit már csak tisztemnél fogva sem szűnök meg megfelelő orvoslás végett királyi Felséged és a magas Királyi Helytartó Tanács elé terjeszteni. Nem gondolom ugyanis, hogy akár a nemes vármegye is odáig mehetne el, hogy saját hatalmával valamely szerzetesi birtokot, különösen a lakott helységben, ahol temploma, kolostora, sőt a konvent zárdája van, egyéb használatra elfoglalhat és a kolostortól ténylegesen elidegeníthet. Bizonyos az, hogy törvény szerint az összes egyházi személyek, akik közé a kolostorok és a ferences szerzetesek kolostora is tartozik, a nemes urakkal egyenlő kiváltságokkal rendelkezik a 2. cikkely 1. része értelmében. Ebből világosan következik, hogy a szerzetes testvérek konventjét sem támadhatná meg ténylegesen senki, és Zsigmond úr 21. cikkely 6. és Mátyás 3. Rend. 9. cikkely, valamint 1595. 27. cikkely értelmében jogaiban sem zavarhatja. 38 Ha a vármegye értelmezése szerint valóban csak a közszükséglet indokolta ezt a foglalást, amely nélkül ugyanannyi időn át mind a kincstár, mind a földesuraság, a városlakók és a kereskedelem meg tudott lenni, akkor előzetesen a maga útján ezt a szükséget nehezményezni, és felsőbb helyről (ahonnan az előző rendeleteket, amint érintettük, a szerzetesek tulajdonának elidegeníthetetlenségéről kiadták és közzétették) kellett volna megoldást követelni. Ha a vármegyének valaki olyan hatalmat tulajdonít, hogy felsőbb engedély nélkül a közszükség ürügyén a szerzete38. Az érsek Zsigmond 1435. évi dekrétumának 21. cikkelyével még meg is toldotta a ferencesek érvelését. KOLOSVÁRI Sándor—ÓVÁRI Kelemen 1897. I. 271—272.
