Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)
TÖRTÉNELEM 263 maga útján már tájékoztattuk elöljáróságunkat, ugyanígy tájékoztatjuk főmagasságodat mi, siránkozók, a birtokunkon ezekben a napokban történt vészterhes dologról, s alázatosan könyörgünk, hogy amiképpen főmagasságod elhunyt atyja (akinek kegyes emlékezete nem szűnt meg imáinkban és szentmiséinkben) minden oltalmat és segítséget megadott a mi szegény konventünknek, úgy főmagasságod, mint a jóindulatú atyának szeretetre méltó fia, ne vonakodjék bennünket, szánalomra méltókat megvigasztalni azzal, hogy szomorú ügyünkben védelmébe vesz bennünket Őfelségénél. Ezenközben imádságainkban, melyeket különösen nyilvános templomi ténykedéseink alkalmával főmagasságod egészségéért és boldogságáért szüntelenül küldünk az égiekhez, maradunk. Baján 793. március 26. Magasságodnak legodaadóbb szolgái Stojanovich József testvér s.k. házfőnök a konvent többi szerzetesével együtt 30. A főtisztelendő általános helynök úrnak ugyanebben az ügyben. Hogy a konventuális birtok jogtalan és erőszakos elfoglalásának lefolyása, és különösen nemzetes Vojnich szolgabíró úr ebbeli szerepe világosan álljon főtisztelendő uraságod előtt, szükségesnek tartom még a következőket közölni. Mikor az előbb mondott szolgabíró úr a főtisztelendő uraságodtól küldött intést megkapta, abban az órában, amelyben a helyettes házfőnök atya azt Kalocsáról meghozta, éppen a szőlőben tartózkodott, s elolvasva azt válaszolta, hogy nyilvánosan fogja ismertetni. A következményekből nyilvánvaló, hogy ezt az intést semmibe vette; majd az udvar feltöltését, az ágyások, a szőlő és a kert bokrainak kivágását, körülbelül 50 gyümölcsfa és 200 szőlővessző kiirtását folytatta, és szünet vagy időhagyás nélkül most is folytatja. Többet merek mondani: ez a nemeslelkű úr kineveti és semmibe veszi a jogtalan eljárásért kilátásba helyezett büntetést azért, mert ugyanilyen gondolkodású úri társai meglátva főtisztelendő uraságod fenyegető levelét, azt nevetve fogadták, különösen a Luther Márton-követő Kulicska úr, Baja város tényleges jegyzője, aki nem szégyellte mások előtt mondani: Megkaptuk a villámokat, de jó, hogy olyan időben jöttek, amikor nem árthatnak. Főtisztelendő Úr! némely megyei és a városi urak ezen túltengései olyan borzasztóak, hogy engem és testvéreimet napról napra jobban felháborítanak, azon kívül, hogy Fekete vasárnapon a dobszóval mindenfelől összegyűjtött városlakóknak parancsot adtak a mi konventuális birtokunk legnagyobb meggyalázására, az utak megnyitása végett lerombolták a ferencesek birtokát, s úgy látszik, a megígérteket sem állják; mert a megígért új kerítés helyébe a kivágás által szétdarabolt régi bokrokat használták fel megmaradt birtokunk bekerítésére, úgyhogy a kertbe és szőlőbe ezen nyomorúságos bokrokon keresztül vezető úton az állatok átmenni nem akarván, a szőlőben és a konyhakertben lévő dolgok mindennap kárt szenvednek. Ezért ismét és ismét kérem főtisztelendő Uraságodat, méltóztassék az itt előterjesztetteket az érsek Őnágyméltóságával közölni, hogy tudomására