Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

232 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . A Sárvíz hídja a dusnok—miskei határszélen, a hajós—kalocsai országút vezet át rajta. Dusnokon külön neve nincs. 247 Kistelek Kistelek. „Kis Telekj és Magashátj közöt Pálé" (1785, k., T. 2.) Nagyobb terület Natka északi szélén, kb. 800 méter hosszú hatja a Sárvíz mentén húzódik északkelet- délnyugati irányban, a Nagy-háttól mély völgy (egykor fok) választja el. A középkorban elszórtan házak is álltak rajta (felszíni cserépleletek), feltehetően Natka tartozéka volt. Lehetséges, hogy ez volt az 1582. évi urbáriumban említett „Zenki Nálka", amit abban az időben a Barátnak nemzetség bírt (másolata: L. 30. I. fond, 1. fasc). A dusnokiak is Kistelek néven ismerik. 248. Hajósi országút Landstrasse von Hajos. (1830, к., T. 16.) Hajósról Kalocsára vezető ország út. (1850, L. 3.) Hajósi ország út. (uo.) Via publica Hajosiensis. „Ager and viam publicam Hajosiensem 2 22/64 Jugera." (1855, L. 2.) Mind a négy adat a régi földes országutat említi, amely Hajós déli szélétől kiindulva félkörívben vezetett el Disznós-puszta (ma Górföld) és Sógó-puszta határán, majd a Sárvíz hídján haladt át Miske felé. Az 1860-as években épült meg az új hajós—kalocsai kövesút, ez Hajós északi szélétől a Sárvíz hídjáig csaknem nyílegyenesen fut, átszelve Disznós nyugati, és Natka keleti részét. A régi országútnak ma már csak egy rövid szakasza van meg, a többit elszántották. 249. Kratina Kratina. „In praedio Natka . . . Ager Kratina dictus ... 2 24/64 Jugera." (1855, L. 2.) Cratina. (uo.) A régi hajósi országút natkai szakasza szelte át a Kratinának nevezett határrészt, tehát Natka északkeleti részét nevezték így a 19. században. A plébániának volt itt egy darab szántóföldje a Sárvíz hídjának közelében. A dusnokiak nem emlékeznek már nevére. 250. Natkai-zug Natkai-zug. (1864, K. 12.) Natka északkeleti sarkában fekvő nedves, rossz minőségű rét és legelő volt, a 20. század fordulója táján szánthattak fel. Lehet, hogy a Kratinával azonos. A név nem ismert. 251. Szentegyházi-palé Sz.Egjházj Pálé. (1785 к., T. 2.) A natkai pusztatemplom dombjának tövében terül el, közel a Sárvíz hídjához, keleti felét a mai kalocsa- hajósi országút szeli át. A Sárvízből eredt, vízfelcslegét egy széles és mély fok, a Magasháti-palé vezette a Natkai-fokba. A Sárvíz szabályozása után lassankint kiszáradt. Keleti fele ma szántóföld és vizes rét, a mélyebben fekvő nyugati fele sűrű, néhány fűzfával benőtt nádas. Dusnoki neve Natkanska jama. 252. Natka V.Nogka. (1346, K. 4. II. 434 és K. 3. 339) Poss.Nagka. (1425, K. 3. 339) Nagykafalu. (1548-1620, K. 11. 170) Natka. (1559, K.17. I. 70) Nadka. „Tarnokháza névő Pusztát és Nadkát az faluhoz engettetett mivel határokban Szanto föld nincsen. . ." (1725, K. 2. 312) Natka. (1742, T. 6.) 16-te Ried. (1785 к., T. 2.) Nátka. (1828, К. 8.) Praedium Natka. „In praedio Natka . . . Ager Kratina dictus . . ." (1855, L. 2.) Nádka. (1900 к., T. 19.) A dusnoki határ keleti végén fekszik, a falutól kb. 9 km-re. Templomos falu volt a középkorban, házainak nagyrésze a Magas-hát északkeleti részén állt, de lakott volt az ettől északra fekvő Kistelek hatja is a Sárvíz közelében, továbbá a natkai határ délnyugati sarkában, a Mankucsa szélén fekvő lekopott domb is. A falu teljes pusztulása a 17. század