Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 233 első felére tehető. A puszta területe 1725-ben már Dusnok tartozéka. Magasabb részei urbáriális szántóföldek voltak, délebbre, néhány vízmentes hát kivételével vizes kaszálók és vízállások terültek el. A déli határszél már része volt a hajósi mocsaraknak. A vadvizeket a 19. század folyamán kezdték levezetni, a 20. század közepén már ezek helye is művelhető szántóföld lett, csupán néhány alacsonyabb részen maradtak vissza kaszálók és nádasok. Neve Dusnokon Natka. 252.1. Szentegyház. Sz.Egjházj Pálé. (1785, k., T. 2.) Ecclesia Vestigia in Praedio Natka. „In Territorio Dusnokensi 4-or Ecclesiarum cernuntur nempe, in Praedio Oroz, Natka, Féket, Garabb.. ." (1816, L. 1. 316) A középkori Nadka falu temploma a Magas-hát keleti, legmagasabb végén állt, közel a kalocsa—hajósi műúthoz és a Sárvíz hídjához, helyét tégla- és terméskőtörmelék, középkori edénycserepek jelzik. A dusnokiak már nem emlékeznek arra, hogy Natkán templom lett volna, helyének külön neve nincs. 252.2. Zenki Nátka (1. Kistelek címszó alatt.) 252.3. Ebhalmas halastó Ebhalmas halastó. (1548, K. 10. 40) Nadka nyugati határán fekhetett, azonos lehetett az ugyanekkor említett Ebhalma halastóval Lugason. Talán a Mankucsát nevezték így a középkorban. 253. Magashát Magashát. „Kis Telekj és Magasháti közöt Pálé" (1785, k., T. 2.) Magoshát. „Ager in Magoshat 2 15/64 Jugera." (1855, L. 2.) Magashát. (1864, K. 12.) Széles és hosszú hát Natka északi felén, keleti részeit pár fok szabdalta át, melyek a Sárvízből léptek ki és a Natkai-fokba torkollottak. Termékeny, humuszos-homokos talaja a 19. század közepéig szántóföldül szolgált, majd szőlővel telepítették be legnagyobb részét. Ezeket a kollektivizálás idején, az 1950-es években irtották ki, ma az egész Magas-hát szántóföld. A dusnokiak Magoshatnak nevezik. 254. Magashátj Pale Magashátj Pale. (1785, к., T. 2.) A Magas-hát nyugati részét szeli át. A fok a Sárvízből kapta a vizét és a Natkai-fokba ömlött. Kiszáradt, széles és mély medre ma szántóföld. Neve Dusnokon nem ismert. 255. Nádka fok Homrod. (1785, к., T. 2.) Nádka fok. (1789, T. 4.) A ma is széles, bővizű fok Natkát választja el Lugastól. Tekinthető a Homród folytatásának is, a 18. században még Homródnak is nevezték. A Sárvíz és a Homród összefolyásánál van a kezdete, déli irányban folyva a Gaticába torkollik. Északi végét zsilippel zártak el, medrét kikotorták és elszűkítették. Ez vezette le a kelet-lugasi vizeket és a Mankucsa mocsarait. Északi szakasza Szelistyei-fok, a déli Natkanski kanál néven ismert. 256. Disznósi-fok Disznósi-fok. (1830, к., T. 16.) Pálé foka. „. . .a pálé fokának közepe választja Dusnokot Miskétől. . ." (1850, L. 3.) A Disznósi-palé vizét vezette le a Lovrin-réten keresztül a Mankucsai-fokba, határt képezve a miskei Disznós-puszta (Górföld) és Natka között. Nevét már nem ismerik. 257. Disznosi palé Loraj Rétbül Szakát Palé. (1785, к., T. 2.) Disznosi palié. ,,A' határ dombtól kezdődik Disznosi palié (vagy Mocsár) melly palié medre mindenütt ... a' választó határ..." (1850, L. 16.) Dusnoki Palé. „Éjszaknak 70 ölre egy határt megujjitottunk, ott a' hol a Dusnoki Páléból az ér kiszakad." (1850, L. 3.) Disznós palé. (1864, K. 12.) Natka keleti határa a miskei Disznós-pusztával. Már csak csatornának kiásott medrében