Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 231 A Dermetszka bara déli végét kötötte össze a külbogyiszlói Sár-fokkal és a Szőlősi-fokkal a szentistváni faluhely alatt. Rövid fok volt, neve már nem ismert. 242. Lugosi sziget Lugosi Sziget. „Meg állapottunk tehát azon kettős határnál, melly a Dusnoki Lugosi Sziget végibe Dermény fok két partján találtatik..." (1844, L. 6.) Lugosi sziget. (1864, K. 12.) Nagy, kissé emelkedettebb terület Lugas alsó szélén. Dusnokon Lugasski siget a neve. 243. Páli sziget fok. Páli sziget fok. „Délnek . . . dermén fok végződik, és Páli sziget fok kezdődik. . ." (1859, L. 5.) A rövid fok a dusnoki határszélt éppen hogy érintette, a külbogyiszlói Páli-sziget keleti oldalán folyt a Szőlősi-fokba. Helyén ma nádas van. Dusnokon nem ismert, bogyiszlói névadás. 244. Szentistványi tó Szent Istványj To. „. . . Karászi Fok ... és az Olár Szent Istvanyj Tobul Budaj Molnár Mihál Szokta el hordanj mikor ideje vagyon. . ." (1770, K. 9. 60) Szentistványitó. „. . . nyári napnyugotnak ... a fok közepén . .. hol szentistványitóba beleszakad. . ." (1859, L. 5.) Szentistványi tó. (1864, K. 12.) Széles, többszáz méter hosszú vízállás volt a lugasi alsó határszélen, a szentistváni faluhely alatt. A Nyaralói-fokon és a Tófarkán keresztül összeköttetésben állt a Pojtvai-, az Olláriés a Halomi-tóval, innen kapta vizének nagyrészét. Lefolyása volt a Dermetszka bara felé és a Sár-fokon keresztül — már a külbogyiszlói határban — a Halasicában. Kiszáradása már a 19. században megkezdődött, vizét a 20. század közepére csaknem teljesen elvesztette. Egykori medrének északi vége ma szántóföld és legelő, déli része nádas, víz már csak a nyugati szélén ásott fokban van. Dusnokon Sentistvanski vir a neve. NATKA (245—261) 245. Sárvíz Sárvíz. „Der Fluss Sárviz genannt" (1785, к., T. 2.) Sár Wiz. (uo.) Sárviz. (1790, к., T. 18.) Sárvize. (1850, L. 16.) Sárviz folyó, (uo.) Sárfok. „A Sárfok közepe teszi a' határt még Homrodba benem szakad. . ." (1850, L. 3.) Sárvíz csatorna. (1879, T.4.) Sárvíz-csatorna Fok. (uo.) Dusnok—miskei határfok Natka északi szélén, a Homróddal és a Natkai-fokkal folyik össze Szelistyénél. Az egykor Sárnak vagy Nagy-Sárnak nevezett Örjeg vizeit vezette a Homródon keresztül a Vajasba és a Natkai-fokon keresztül a hajósi Sárba, a Hochmorastba. Szabályozása előtt igen bővizű, széles, mély folyó volt, többszáz méter széles tavakat, lápokat táplált vizeivel Alsómégy, Hülye, Miske, Hajós és Dusnok határában. A 19. század második felében kezdték el szabályozni, medrét kimélyítették, kanyarulatait átvágásokkal kiegyenesítették. Vadvizeinek lecsapolása megindult, de még évtizedekkel ezután is nagy károkat okozott kiöntéseivel. Vízhozama a 20. század közepére erősen lecsökkent, medre csupán 6-7 m széles, tavai, lápjai mind kiszáradtak. Neve Dusnokon is Sárvíz. 246. Sár hídja Sár Hid. (1785 к., T. 2.) Sarhidja. „Északnak fordulva az ország út választja Dusnokot Miskétől egész sárhidjáig." (1850, L. 3.) Sarhidja. „. . . hogy a Sárhídjánál szabad legyen Dusnoknak az idejövő örjegi vizet eltölteni.. ." (1879, L. 27.)