Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

228 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . Három nagy, egykor lakott hatjának külön-külön neve van: Alsó-Lugasnak Pavini salasi, Felső-Lugasnak Veliki-Lugas, az elpusztult falu helyének Selisce. 220.1. Ebhalma halastó Ebhalma halastó. (1548, K. 10. 47 48.) A natkai határszélen fekhetett, mert ugyanekkor Natkának is volt egy ilyen nevű vize: Ebhalmas halastó. Ez a mai Mankucsa lehetett, ami annak idején Felső-Lugastól a déli határszélig húzódhatott több száz méter szélességben. A vadvizek visszahúzódása után ennek medrében alakult ki a Natkai-fok. 221. Prata remanentialia Praia remanentialia. „. . . Vicina est Silva Omnialis . . et. . . prata remanentialia communitatis." (1831, L. 1. 370) A dusnoki plébánia Pribita grédán fekvő rétjének és a lugasi községi erdőnek szomszédságában terültek el a remanenciális kaszálók. Ezek a mélyebben fekvő határrészek az alsólugasi háttól kclct-délkclctre terültek cl. A rét neve már nem ismert. 222. Pribita greda Pribita greda. „Foenile: l-m in Pribita Greda, Currum circiter Boum 6." (1787, L. 2.) Pribita Greda. „Pratum est unicum in Pribita Greda. . . Vicina est Silva omnialis ex alia parte Arundinata. et tertia parte prata remanentialia communitatis." (1831, L. 1. 370) Pribita Greda. (1855, L. 2.) Az alsó-lugasi hát és Natkai-fok között elhúzódó, mély fekvésű terület neve volt a 19. században. Vizes kaszálók, nádasok borították ebben az időben a dűlőt. Szélén egy kisebb erdő állt, és egy kidőlt fákkal, tuskókkal teli mocsaras vízállás, a Panyak. A 19. század végére már csaknem teljesen eltűntek a vizek, a szabaddá vált részeket felszántották. Ma, pár vizenyősebb folt kivételével, szántóföld az egész terület. A Pribita greda név már nem ismert. 223. Silva omnialis Silva omnialis. (1831, L. 1. 370) Községi erdő volt Alsó-Lugas keleti szélén, a Panyak mellett. A 19. század végére kivágták, helyén ma szántó van. Neve már nem ismert. 224. Panna tava Panna tava. (1864. K. 12.) Az alsó-lugasi határszélen feküdi, a lugasi erdő közelében. A mocsaras vízállás kidőlt fákkal és tuskókkal volt tele, ezért nevezték el Panjaknak (magyar jelentése: Tuskós). A Panna tava név ennek a Panjak délszláv szónak félreértett, elferdítve magyarosított alakja. A név még ma is ismert. 225. Tó lapa Tó lapa. (1850, к., L. 19.) A Panyak szélén elterülő rétet nevezhették így. Dusnokon nem ismert. 226. Gaticza Dermény ága fok. „. . .ezen a Dermény ága fok. . mcllyct a Hajósiak Untcrpechlinek, a Dusnokiak pedig Lugosi Sziget fokotskának neveznek. . ." (1844, L. 6.) Lugosi Sziget fokotska (u. o.) Unterpechli. (u o.) Gaticza. „. . . a Hochmoraszt Hajóshoz tartozik mindaddig, míg . . . bele nem szakad az Unterbachlibe vagy is Gaticzába. . ." (1850, L. 3.) Katicza mocsár. „. . . az ugy nevezett Katicza nevű mocsáriul. . ." (1850, L. 12.) Pechl. „Keletnek fordulva a Pechl v. Gaticzán keresztül..." (1850, L. 3.) Dermény tó foka. „. . .a' határ fok. . . Keletnek fordul egész a' Dermény tó fokáig. . ." (1859, L. 5.) Gaticza. (1864, K. 12.) Gatyiczafok. (1879, T. 4.) Dusnok határfoka Hajóssal és Külbogyiszlóval Lugas déli szélén. Az egykor nagy kiterjedésű Dermet vagy Dermény-tó vízszintjének fokozatos, évtizedekig tartó süllyedésével szigetek, vízállások, árkok keletkeztek, a tó medrének nagy része végül is fokká szűkült össze.