Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 219 Izsáki fok. ». . . itt az Izsáki fok beleszakadásánál kezdődik Izsáki puszta." (1855, L. 14.) Izsák keleti határát képezte Szántó-pusztával. Feltöltődött, helyét felszántották. Neve már nem ismert. 170. Izsák alsó fok Izsák alsó fok. „... továbbá 1250 lépésre az Izsák alsó fokig . .." (1860, L. 18.) Az Izsáki-fok a Homród-fokból való kifolyásától a Bika-fokba torkollásáig egykor összefüggő vízfolyás volt. Az említés idején középső szakasza kb. 1 km hosszan már feltöltődött, ezért kapott az alsó szakasz külön nevet. A 20. század első felére ez is kiszáradt, már csak felszántott medre látható. Nevét Dusnokon nem ismerik. 171. Bika fok palé Bika fok palé. „. .. nyugotrul Izsáki puszta mentiben a' nádas bika fok palé, több hajlongásokban 207 ölekig terjed ..." (1851, L. 15.) A Bika-fok tószerűen kiszélesedő szakasza az izsák-szántói határon. Kiszáradt, ma szántóföld. Neve nem ismert. KÖRTVELYES (172—179) 172. Körtvéles Vize Körtvéles Vize. „. . . Körtvéles Vize ... jó volna . . . halas Tónak ... azt némely Sövénnyel bé keríteni robotba ..." (1770, K. 9. 59.) Kortvélyisicza fok. (1850 k., L. 19.) Kertvölgy. (1879, T. 4.) Tekintélyes nagyságú és mélységű tó volt a falu keleti szélén, a mai temető és a Körtvélyeshát között. A Vajastól egy széles töltéssel zárták el. Valamikor összefüggésben állhatott a falu déli szélén levő vizekkel (Kerek-tó, Kovács-fok). Északi részen még a 20. század közepén is víz állott, de azóta teljesen kiszáradt, helye ma bokros, fás, gazos terület. 1991-ben ezen a helyen is építkezni kezdtek a dusnokiak. A falu lakói Krtvejosica-nak vagy Krtvejka-nak nevezik. 173. Körtvélyes Kwthueles. (1355, K. 11. 168) Kertweles. (1431, K. 3. 336) Kördvilos puszta. (1560—1578, K. 11. 168) Mezraa Körtvilos. (1578, K. 6. 97) Körtvélyes. (1879. T. 4.) Falu volt a középkorban. A 16. század közepén már puszta, területét a hódoltság alatt a szomszédos falvak lakói béreltek. Idővel Doboka határába olvadhatott, ugyanis Dobokapusztát Körtvélyessel együtt kapta meg Dusnok a 18. század legelején, anélkül, hogy Körtvélyes nevét megemlítették volna. A faluhely magas fekvésű, széles hatján a 20. század közepéig a dusnokiak kertjei voltak, déli szélén (a Plandistyén) pedig a Kálvária állt. A kertek helye ma szántóföld, a Plandistye meg csaknem teljesen beépült. A faluhely északkeleti sarkában, a Vajas és a Körtvélyesi-tó partján van ma a falu szemét- és méregtelepe és a dögtemető. Körtvélyes területének dusnoki neve Krtvejusa. 174. Körtvélyes hát Kertvelyusahát. (1855, T. 1.) Körtvélyusai kertek. (1855, L. 21.) Körtvélyes hát. (1864, K. 12.) A körtvélyési faluhely hátjan a dusnokiak kertjei feküdtek a 20. század közepéig. Neve Krtvejoski bostani és Ivakov bostan. 175. Hatity Hatity. (1850 k., L. 19.) Hatity. „Hatity nevű vetemény földeken ..." (1855, L. 21.) Hatits. „Hatits, mellette essős időben a' széles völgyön tartós víz szokott vesztegelni.. ." (1864, K. 12.)