Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

218 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . Izsáki erdő. „Innét a' bába fok . . . keletnek fordul . . . hol éjszakrul az Izsáki, delrül a' kis Átalvonoi erdők fekszenek .. ." (1851, L. 15.) Erdő az izsáki és a sükösd-korpádi határsarokban, a Vajas mellett. Ma is megvan, a dusnokiak Korpádi erdőnek nevezik. 162. Malát Malát. (1844, T. 12.) Terület az Izsáki erdőtől északnyugatra, helyén ma szántóföld van. Neve nem ismert, lehet, hogy az egykori Vecsei-rét másik neve volt. 163. Bika fok Bika fok. „. . . az Izsáki fok öszve folyásánál. . . kezdődik Szántó mely közt ismét a' Bika fok . . . a' határ ..." (1845 k., L. 17.) Bika fok. „... a' Dusnokra vezető úton keresztül a bika fok közepéig . . ." (1851, L. 15.) Bikafok. „. . . az úgy nevezett Bikafok folyó víz partyáig, itt a' három határ öszve ütközik ..." (1850, L. 13.) Bika fok. (1900 k., T. 19.) Izsáktól nyugatra folyt ki a Vajasból, dél felé haladva a Vörös-göröndi-tóságba torkollott, majd ezen keresztül keleti irányt véve határt képezett Izsák-puszta és Szántó-puszta között. Szántó délnyugati határszélén ömlött bele a Kerülő-fokba. A fokot teljes hosszában felszántották. Neve Dusnokon is Bika-fok. 164. Bába-fok Bába- vei Határ-fok. (1820 k., T. 5.) Bába fok. (1844, T. 12.) Bábafok. „. . . a' Bábafok és rekettyés kanyarulattyai közepén megy a' határ . . ." (1850, L. 13.) Bába fok. (1851, L. 15.) Bába fok. (1860, L. 8.) Korpád és Izsák határán szakadt ki a Vajasból, a két puszta határán folyva a Vörös-göröndi-tóságba torkollott. Helye ma szántóföld, neve már nem ismert. 165. Czigány-fok Czigány-fok. (1844, T. 12.) Rövid fok volt a Vörös-göröndi-tóságban, talán a Bika-fok egyik szakaszát nevezték így Szántón vagy Izsákon. A név Dusnokon nem ismert. 166. Vörös göröndi tóság Vörös göröndi tóság. „. . . a' bika fok több kanyarulatokban . . . egész a' vörös göröndi tóságig 649 ölnyire tart..." (1851, L. 15.) Nagy kiterjedésű vizenyős lapály volt a szántó—izsáki határszélen, ebbe folyt a Bába- és a Bika-fok. Lefolyása a szántói határszélen dél felé folyó Bika-fok volt. Kiszáradt, helye szántóföld. Dusnokon nem ismerik. 167. Vörös göröndi Uradalmi rétség Vörös göröndi Uradalmi rétség. (1851, L. 15.) A szántói területen fekvő Vörös-görönd környékén volt, a hasonnevű tó partján. Neve Dusnokon ismeretlen. 168. Test Halom Test Halom. (1820 k., T. 5. és 1844, T. 12.) Kisebb, kb. 30 m, átmérőjű, kerek, valószínűleg mesterséges domb Izsákon, a bajai műút mellett. A lekopott domb orientációs (teszt-) pontul szolgált a 19. század térképészeinek. Lipszky ezen a helyen jelzi térképen (T. 8.) Halom-puszta helyét, ami valójában ettől északabbra feküdt. Ez is egyike azoknak a (kerek alapterületű) magaslatoknak, melyet a néphit szerint „a törökök hordtak össze sapkáikkal". Dusnoki neve Homka. 169. Izsáki fok Határ fok. (1844, T. 12.) Határ fok. „Homrod közepe választja a' külső Bogyiszlói határt Izsáki pusztától egész az úgynevezett határ fokig .. ." (1850, L. 3.)