Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - V. Székely György: A Kecskemét-nyíri friesachi éremlelet

REGESZET 149 okleveles forrásanyagban előforduló pénzelnevezések és a gyakran előkerülő leletek összekapcsolásával jó érzékkel állapította meg a friesachi pénzek hazai forgalmának okait, a történeti adatok segítségével pedig a friesachi pénzek származási helyét. A pénztörténeti kutatást széleskörűen művelő WESZERLE József adatgyűjtése a friesachi pénzekre is kiterjedt, de összegyűjtött anyaga korai halála miatt kéziratban maradt.

53 A magyar pénzek átfogó ismertetését közreadó RUPP Jakab, katalógusának végén a „Pénztani böngészet" című fejezetben röviden említést tett a friesachi pénzekről, de az oklevelek adatait tévesen értelmezve ezeket az aquileiai pátriárkák Friaulban vert pénzeinek tartotta.

54 Véleménye már a maga korában túlhaladott álláspontot tükröz, mivel ezt a magyarázatot a friesachi pénzekkel legelőször foglalkozó itáliai tudósok fogalmazták meg a 18. század közepén.

55 A friesachi pénzverés problémájával — érthető módon — a múlt század első felétől elsősorban az osztrák kutatók kezdtek behatóbban foglalkozni, egyrészt a pénzverési engedélyekre vonatkozó adatgyűjtéssel, másrészt az ebbe a körbe sorolható veretek kiválogatásával és közreadásával. A friesachi pénzek első részletes leírása Leopold WELZL von WELLENHEIM nevéhez fűződik, aki a friesachiak azonos előlapi (ma ez a hátlap!) éremképei alapján történő csoportosítással egy sokáig jól használható beosztást alkotott, amely lehetővé tette a különböző friesachi veretek gyors meghatározását és besorolását. Leopold WELZL gyűjteményének leírása 1844-ben jelent meg, s ezt követően hosszú időn keresztül, egészen Arnold LUSCHIN összefoglaló munkájának megjelenéséig ez szolgált a friesachi típusú pénzek meghatározására.

56 Leopold WELZL-nek a friesachi pénzeket tárgyaló részletes leírása azonban kéziratban maradt.

57 Ebben a munkájában több értékes és helytálló megfigyelést tett a friesachi pénzek előállításával és külső megjelenésével kapcsolatban, s a friesachi veretek általa történt csoportosítása és pénzverdékhez kötése a későbbi kutatás alapján nagyon sok esetben igaznak bizonyult.

58 Elméletének alapvető tévedése a friesachi pénzek elterjedési területének és forgalmi idejének meghatározása volt, s ez a téves időrendi besorolás azután gyűjteményének katalógusába is belekerült. Leopold WELZL az általa osztályozott friesachi véreteket all. század közepétől a 15. század elejéig terjedő időszakban egész sor egyházi és világi méltóságtól származtatta, anélkül azonban — mint 53. Kéziratos hagyatékát ma a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában őrzik. Munkásságának méltatása GOHL Ödön 1907. 37—46. 54. RUPP Jakab 1846. 153. 55. A friesachi pénzek kutatástörténetét Arnold LUSCHIN dolgozta fel (LUSCHIN, Arnold 1922. 89—95.). Fritz DWORSCHAK rövid áttekintésében elsősorban Leopold WELZL munkásságával foglalkozott (DWORSCHAK, Fritz 1931. 111—114. 56. WELZL von WELLENHEIM, Leopold 1844—1845. 57. DWORSCHAK, Fritz 1931. 111 — 114. 58. Uo. 113—114.