Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - V. Székely György: A Kecskemét-nyíri friesachi éremlelet

150 V. SZÉKELY: A KECSKEMÉT-NYÍRI. . . erre bírálói rámutattak —, hogy a pénzverési jogra és a pénzverdékre vonatkozó előzetes kutatást elvégezte volna.

59 A Leopold WELZL által adott meghatározások alapján a témában kevésbé jártas és ilyen irányú kutatást végezni nem tudó hazai történészeknek és numizmatikusoknak kézenfekvőnek tűnt a földből előkerülő friesachi éremleletek és a Magyarországon átvonuló kereszteshadjáratok közötti kapcsolat feltételezése. Ebben az összefüggésben érthetővé válik HORNYIK János fentebb idézett véleménye a kecskeméti éremleletről, amivel nem állt egyedül, hiszen ORMÓS Zsigmond is hasonlóan vélekedett a dettai éremlelet kapcsán.

60 A friesachi pénzek kutatása a múlt század második felében vett nagyobb lendületet. A pénzverésre vonatkozó történeti források feltárásával párhuzamosan szaporodó leletközlésekre támaszkodva azután több évtizeden keresztül Arnold LUSCHIN von EBENGREUTH kutatta a friesachi pénzverés szerteágazó témakörét. A kérdés összefoglaló feldolgozása és a friesachi típusú pénzek alapvető rendszerezése 1923-ban jelent meg.

61 Ezzel csaknem egy időben — 1916-ban — HÓMAN Bálint foglalta össze a friesachi pénzek szerepét a magyarországi pénzforgalomban és a magyar pénzverésre gyakorolt hatásukat.

62 Arnold LUSCHIN kutatásait Fritz DWORSCHAK leletközlésekkel bővítette, majd Egon BAUMGARTNER folytatta, aki különösen a friesachi utánveretek rendszerezésében ért el jelentős eredményeket, melyeket azután Wilhelm FRITSCH egészített ki.

63 A hazai kutatók — elsősorban HUSZÁR Lajos, KIRÁLY Ferenc és főleg GEDAI István — munkája nyomán számos leletfeldolgozás jelent meg,

64 majd ezt követően a Kárpát-medence friesachi éremleleteinek teljes körű összegyűjtését és kiértékelését GEDAI István végezte el.

65 Munkája révén határozottan kirajzolódott a friesachi éremleletek jelenléte és szerepe Magyarország 13. századi pénzforgalmában. A kérdés részletesebb elemzéséhez és a további problémák megoldásához mindenekelőtt pontosan meghatározott és alaposan feldolgozott éremleletekre van szükség. Ehhez a munkához jelenthet segítséget a most feldolgozott Kecskemétnyíri éremlelet közzététele is. 59. Először GROTE, Hermann 1862. 956. 60. ORMÓS Zsigmond 1883. 113—114. Néhány 12. századi éremlelet (Esztergom, Zombor) kapcsán azonban többször is felmerült az 1147. évi keresztes hadjárattal való összefüggés lehetősége (LUSCHIN, Arnold 1911. 198—210., DOMANIG, Kari 1912. 63—65.). 61. LUSCHIN, Arnold 1922—1923. 62. HÓMAN Bálint 1915. 289—314. 63. BAUMGARTNER, Egon 1935., 1947., 1949., 1952., 1959., 1961. 64. Az e tanulmányban idézetteken kívül F. FEJÉR Mária—HUSZÁR Lajos 1977. 73—88. 65. GEDAI István 1969. 111—131.