Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

416 FEHER: BÁTYA NÉPÉNEK KERESKEDÉSE . . . — az őrlemény egyenletessé és jó minőségűvé tétele érdekében korlátozták az őrlelést; — csak azok támadják a paprikarendeletet, akiknek tanácsa nélkül oldotta meg a kormány a kérdést, vagy akiknek számára „megszűnt a paprika konjunktúra lenni". A Kalocsavidéki Fűszerpaprikakikészítők Egyesülete 1938. jan. l-jén alakult meg Bátya székhellyel.

108 Az őrletés korlátozása újabb problémák forrása lett. „A leállított paprikamalmok üzemének visszaállítását kérik" — olvassuk az újsághírt 1937-ben. „A földművelésügyi miniszter rendeletére Bátya és Fájsz községek paprika malmai most leálltak és okt. 1-jéig nem vállalhatnak őrlést. A két község paprikatermelőiből alakult küldöttség Galántay Glock Tivadar országgyűlési képviselő vezetésével szerdán a földművelésügyi minisztériumban járt az őrléstilalmi rendelet felfüggesztése végett. . . Szomorú azoknak a családoknak a helyzete, akiknek fő jövedelmi forrása a hasítás. Ezek nem vállaltak aratást, és nem mentek el csépelni a hasításmunka miatt és most nagy gonddal küzdenek ... az államtitkár megígérte . . . , hogy . . . bizonyos kontingenst mégis fel fog szabadítani."

109 A paprikafeldolgozás egyik fázisa, a hasítás az édesnemes fajta elterjedésével fölöslegessé vált. A kalocsai Paprikakísérleti Állomás fővegyésze, Horváth Ferenc nemesítette ki ezt a fajtát. Már csak emiatt is aggályoskodik a „csípmentes" paprikával szemben a Szegedi Új Nemzedék 1938-ban, amikor annak érzékenységét, termesztésének bizonytalanságát hangoztatta.

110 1942-ben a bátyai fűszerpaprika-termelők és kikészítők panaszai és kívánságai с iratban, mely az itt megrendezett paprikás gyűlésen is elhangzott, már nincs vita a monopólium szükségességéről, hisz a termelők tapasztalhatták előnyeit.

111 Kiderült azonban, hogy a FM és a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara nem tartotta be ígéreteit. A bátyai paprikások ugyanis azért szavaztak korábban a szövetkezeti értékesítésre, mert ígéretet kaptak arra, hogy „a szerzett jogok épségben tartása céljából" a beváltó (Paprikaközpont) kizárólag a paprikaőrlemények átvételével foglalkozik majd. A központ azonban egymás után különböző elnevezésű kikészítő és őrlő szövetkezeti telepeket kezdett életre hívni, s ezzel kiragadta a paprikások kezéből régi jogaikat. A tőkeerős Hangya keretében működő kikészítőtelepek miatt sorra mentek tönkre a kis kikészítők, akiknek száma a korábbi 400-ról 25-30-ra csökkent. A Hangya telepei ugyanis gyorsan fel tudták vásárolni a termést, már a paprikaszüret idején tájékozottak voltak az árakról, míg a kiskikészítők csak néhány száz pengő tőkével rendelkeztek, s jóval később 108. Nemzeti Újság 1937. dec. 23. 109. Szegedi Új Nemzedék 1938. dec. 24. 110. HPJ iratai: A bátyai fűszerpaprika-termelők és kikészítők panaszai. 1942. 111. Kalocsai Néplap 1942. aug. 22.