Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

TÖRTÉNELEM 257 a bíráskodás vonatkozásában is különbözött az úrbéres helyek gyakorlatától.

7 Mégis előfordult, hogy a kinevezett földesúri tisztek megsértették ezt az autonómiát. A helyhatósági s kivált a kerületi vezetők ilyen esetekben mindjárt az udvari főhatóságokhoz (Udvari Kamara, Udvari Haditanács, Magyar Királyi Kamara, Királyi Kancellária) és az alárendelt hatóságokhoz (udvari Commissio, Pesti Invalidus Ház, kamarai adminisztráció, hadbiztosság) fordultak jelentéseikkel, panaszaikkal. 1731-ben a földesúri birtokba iktatást is sérelmesnek találták, hivatalos tiltakozásukat azonban nem fogadták el s a lázongó bírákat és esküdteket letartóztatták és a Pesti Invalidus Ház börtönébe zárták.

8 Hasonló eset fordult elő 1733ban is, amikor br. Orczy István adminisztrátor lemondását követően Podhradszky Györgyöt nevezték ki utódául.

9 Ezt követően a kerületek vezetői népes küldöttséget vezettek a Pesti Invalidus Ház parancsnokságához, Franz Joseph Fuchs hadbiztoshoz. Kijelentették, hogy sem a földesúri, sem a hadiadó kivetésével és elosztásával nincsenek megelégedve, s mivel szabadköltözési joggal rendelkeznek, egyes községek pusztán akarják hagyni helyeiket, másfelé akarnak költözni.

10 Különösen megnőtt az elégedetlenség a katonai elszállásolások, az átvonulások idején. Koronabirtoki jogállásukból következett, hogy katonai mozgósítás idején a jászkunságiakat a nemesekéhez hasonló katonaállításra kötelezték, sőt az 1715:VIII. te értelmében fizetniök kellett a hadiadót is.

11 A Jászkun Kerület az 1730-as években átlag 34 000 rajnai Ft földesúri árendát fizetett évente, a hadiadó összege pedig néha meghaladta az évi 37 000 r. Ft-ot is.

12 E súlyos terhek miatt sokan kiköltöztek a kiskunsági pusztákra. Idővel ott új községeket hoztak létre, s így 3 évig mentesültek a hadiadótól.

13 JOGFORRÁSOK ÉS STATÚTUMOK A KERÜLETEKBEN Már az eddigiek nyomán is nyilvánvaló, hogy nemcsak a Német Lovagrendnek, hanem a Pesti Invalidus Háznak is számolnia kellett a Jászkun Kerületnek a királyi koronabirtokot megillető közjogi jogállásával. Kitűnt, hogy a helyhatóságok választott tisztségviselői a jogforrásokat, azoknak minden részletét szigorúan 7. FRANK Ignác, 1845. II. 19. Alsórendű törvényszékek, d-f. alatt. 8. KA Inv. 1731. Nr 270. f. 12. Karcagújszálláson br Orczy István, Jászberényben Morvay Mihály vallatta őket. 9. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lt, Jászkun Kerület Iratai. A továbbiakban: JNSZ Lt, JKI Protocollum, 1732—41. 109—112. 10. KA Inv. 1733. Nr 128. f. 58. „anderswohin ziehen wollen". 11. Corpus Iuris Hungarici. Bp. 1900. Millenniumi emlékkiadás. 6. к. 441., továbbá: 1741:63. te. 7. к. 55. 12. KA Inv. 1734. Nr 208. f. 4—5. V. ö. Hadtört. Közi. 1986. 281—82. 13. Deutsch-Ordens-Zentral-Archiv, Wien, Ungarn Abt., a továbbiakban: DOZA U 158/1. f. 438. Tárgyalások a kerületek cseréjéről.