Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

266 KISS: HELYHATÓSÁGI BÍRÁSKODÁS .. . eljárás eredményétől tette függővé: „Mivelhogy elegendő tanú által bebizonyosodott, hogy Pap Györgyne oly mocskos szókkal illette Pap János uramat és Lovas Lászlónét, hogy Pap János Lovasnénak hét márjásos (2 r. Ft-os) csizmát vett volna, sőt — ami több — csárdáról csárdára borinni ketten jártának volna. Megbizonyítván ezen mocskos dolgot, maradjon a gyalázat Pap Jánoson és Lovasnén. Hogyha pedig Pap Györgyne nem bizonyíthatná be szavait, nyelve váltságán maradjon húsz-húsz Forinton, tehát a két részről 40 r.Ft-ra büntetődik. Egyenlő akarattal elvégeztetett."

43 Pénzbírságot szabott ki a magistratus az egymással veszekedő, sőt verekedni, párbajozni akaró asszonyokra is: „Mivel Juhász Istvánné asszonyom nem asszonyhoz illő dolgot vitt végbe, amidőn Szilágyi Istvánnét kihívta tilóval vagdalkozni, nemcsak ugyan csúnya szavakkal is mocskolta, azonképpen Szilágyiné is Juhászné asszonyomat, sőt még bővebben is, amint az inquisitioból (tanúvallatás) is kitetszik, szidta és mocskolta. Személy szerint convincaltatnak (büntetődnek) 12-12 r.Ft-ra".

44 A kapitányi törvényszékre nem mertek fellebbezni. Jászberényben a megistruális törvényszék Durucz Istvánt „sokrendbéli istentelen, zabolátlan káromkodásáért és rágalmazó nyelvességéért" már több ízben megbüntette, botbüntetésre és pénzbírságra ítélte, mégis mindig visszaesett: a város perceptorát (adószedőjét) és több elöljáróját a városházán minden ok nélkül „sine discrimine" — megkisebbítette".

45 A törvényszék még egy utolsó lehetőséget adott számára, csupán írásbeli kötelezvény (reversalis) letételére ítélték. Ebben többek között ezt olvashatjuk: „Alább megírt. .. hogy Isten és Emberek ellen több gonosz, rendetlen cselekedeteimért a nemes Tanács kegyes atyai kézzel hozzám nyúlván, megbüntetett ugyan, de oly conditio (feltétel) alatt, hogy — ha ennek utána akár a városon belül, akár kívül Isten és Emberek ellen efféle rossz nyelvességet merészelnék elkövetni, mások örökös példájára a város közönséges lakosai társaságából méltán kivettessem". Melynek végső decisiojára (ítéletére) adom a nevem aláírásával megerősített reversalisomat".

46 Állattartó gazdák és kereskedők körében szinte mindennapos volt a méneses számadókkal és a csikósbojtárokkal való összeütközés és az ezekből adódó peres eljárás. A túrkevei Gőz Márton törvényszéki vallomásából (causalis fassio) „akárki a dolgot által érthetvén, egyenlő akarattal végeztetett: hogy Gőz Márton egy gyomai csikóstól hozott egy vad csikót, amelyért egy marhabőrt adott, nem különben egy túri csikóstól — aki tolvaj lévén, felakasztatott — is egyet, azonképpen egy harmadikat Kársa Jánostól, aki gyanús és rosszhírű ember. Akárki légyen pedig, mindegyik is szolga lévén, a magáét nem adhatta. S Gőz Márton uram sem 43. Uo. 1734. november 8. 44. Uo. 1735. november 21. 45. JNSZ Lt, Jászberény Lt, Prot. 253. 46. Uo. 1740. augusztus 1.