Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

NÉPRAJZ 379 A KERESKEDELEM FELTÉTELE A KERTÉSZETI ÁRUTERMELÉS A Duna-ártéri erdők egykori gyümölcsöseinek terméséből már a török időkben adóztak e táj lakói,

4 de a gyümölcsészet mellett jelentős volt zöldségtermesztésük is. Eleinte lencse, borsó, fokhagyma, majd a XVIII. századtól káposzta és vöröshagyma, némi korábbi előzmények után századunk húszas éveitől kezdve pedig egyre inkább a fűszerpaprika. Az intenzív kertészkedés a vízjárta szűk határban az erdei szállások közelében kialakult bosztánok területén folyt.

5 Mint 1837-ben írták: „ . .. sem földjeiket a határ vizenyős volta végett gabonatermelésre, sem kaszálójukat rendesen kaszálni nem lehetett. Sessiojokat veteményes kertekre fordítani s azokat éppen sokkal nagyobb nyereséggel használni kéntelenítettek."

6 Már az Urbárium előmunkálatai során „gyümölcsös, veteményes és káposztás kertjeink"-ről vallottak.

7 Az Urbárium bevezetése előtti Contractus értelmében a dézsmát is kerti terményekben adták. „ ... más adó fejében egyebet nem adunk az uraságnak, hanem midőn terem Káposztát 300 fejet, egy mérő babot, veres és fokhagymát 60 fogást. . ."

8 A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben lezajlott úrbéri perben Vigyázó közbirtokos a falu kertészkedését tartotta a legfontosabb jövedelmi forrásnak. „ . . . vannak szálláskert czím alatt nagy zöldséges kertjeik ... a lakosoknak. .. akiknek legfőbb keresetmódjok a kertészet.. ."

9 ÁRUCSERE A táji munkamegosztás, a gazdasági életforma közti különbség és a kertészkedés árutermelő jellege eredményezte, de fel is tételezte az árucserét, amely különböző tájak népei közt élénk közlekedést és érintkezést jelentett. A bátyaiak 1720-ban még „kereskedést és adásvevést nem űznek".

10 Nyolc évvel később már így írnak róluk: „És jóllehet semmijük sem marad a kevés szántóföld miatt eladásra, ha mégis maradna, azt a 12 mérföldre lévő Pestre kénytelenek eladásra szállítani."

11 Ugyanitt olvassuk később: „egyéb eladni való áruikat alkalmas szekéren a 12 mérföldre fekvő Kecskemétre, vagy hajóval a 6 mérföldre lévő Bajára szokták szállítani".

12 4. VASS Előd 1979. és 1980. 5. FEHÉR Zoltán 1974. 6. PL Bátya község úrbéri pere IV. 165. 4. 1837. 7. PL Bátya község úrbéri pere, Responsa pos. Bátya 1767 . (Másolat) 8. Lásd az előző jegyzetet! 9. PL Bátya község úrbéri pere III. 1862. Nyilatkozata Bátya község volt földesurának. 10. OL Regnicolaris lt. Országos összeírások. Lad. ЕЕ. No. 8. 1720. 11. OL CP 1.4. 1728. 12. OL CP I. 4. 1728.