Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

378 FEHÉR: BÁTYA NÉPÉNEK KERESKEDÉSE . . . paprikakereskedelemben hozzájuk tartoznak a kikészítők, a batyuzók és a nagykereskedők is — A vásárlók migrációját : itt megtalálható az előző mozgásforma minden résztve­vője a termelőn kívül, s ide tartoznak még a fogyasztók az áruk migrációját : ez a mozgásforma akkor valósult meg, amikor a paprika­nagykereskedő megbízottainak postán küldte az árut az ország távoli vidékeire. Természetesen Bátya humán migrációja nem merült ki a kereskedelemben, a nyomtatások, cséplések, nagyaratások, cselédeskedések főleg a Dunántúl felé irá­nyultak, ezért nem lehet véletlen, hogy a falu népének folklórjában ennek nyoma van. Ugyancsak világot nyitottak a helybeliek számára a sűrűn látogatott közeli és távoli búcsújáró helyek. Most azonban csak az árucserével kapcsolatos humán migrációt vizsgáljuk. A migrációval együttjáró interetnikus hatások közül elsősor­ban az átvételeket regisztrálhatjuk, de az bizonyos, hogy szinte az egész országban népszerű „magyaros", paprikás ételeknek az elterjesztésében a bátyai paprikake­reskedőknek is része volt. A XVIII— XIX. századi káposzta, hagyma, zöldség kereskedésével kapcsolat­ban használhatjuk az elsődleges színhely (-Bátya, ahol megtermelik), a másodlagos színhely (a piac, ahol az adásvétel megtörténik) és a harmadlagos színhely (ahová hazaviszik és felhasználják) fogalmakat. Másfajta vevői mozgás alakul ki a paprika árucseréjében. Ez ugyanis jellegze­tesen felvásárló kereskedelem, hiszen a paprika olyan termék, amely akár évekig is elviseli a raktározást. A késztermék itt sokféle eladótól juthat el a vásárlóig, aki nem feltétlenül fogyasztó is egyben. Még bonyolultabb a mozgás, ha nyers vagy féltermék eladásáról van szó. A bátyaiak jó érzékkel keresték föl már a régi időkben a történelmileg kiala­kult vásárhelyeket. A táji munkamegosztás hivatalos szentesítésének tekinthetjük a paprikatermelői zárt körzetek kialakítását az 1930-as években. Ez a tény, vala­mint a dunai átkelőhely tették meg a szomszédos Kalocsát olyan vásárhellyé, ahova budapesti nagykereskedők is rendszeresen jártak. A paprika mint árutermék a maga képére és hasonlatosságára alakította át a bátyai társadalmat, döntő hatással volt nép életének és életmódjának ala­kulására. A bátyai kertészkedés történetének kifejtése külön tanulmány tárgya, itt csak vázlatos ismertetését nyújtom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom