Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai Ferences Zárda Háztörténetének I. kötete (4. rész)
304 KAPOCS—KŐHEGYI: A BAJAI FERENCES ZÁRDA . . . 2-szor. Hogy mindegyik főpásztor ezután tartsa különös feladatának, hogy az alájuk rendelt papságnak olyan utasításokat adjon, mely az egyházmegyéjében élő népet a búcsúk igazi fogalmának és alapelveinek természetéről, tulajdonságáról és céljáról mind a szentbeszédekben, mind a hitoktatásokban és a gyóntatószékekben kioktassa, és általában mindazt elrendelje, ami nekik, mint az egyházmegye legfőbb pásztorainak bölcs belátásuk szerint a rájuk bízott nyáj igazgatása dolgában a jövőre nézve jónak látszik. Ha pedig 3-szor. Ezen oly üdvös célra irányuló kegyes császári-királyi rendelkezéssel bármilyen okból bárki vitatkozva szembeszáll és semmibe veszi, szintúgy a főpásztorok kötelessége lesz ezeket engedelmességre vezetni; akiket pedig rendes hatalmával semmiképpen nem tud visszatéríteni, azoknak a vakmerőknek és ellenszegülőknek nevét Ő Szent Felsége Királyi Helytartótanácsához kell felterjeszteni. Negyedszer pedig 4-szer. Ami az egyéb, nem kevésbé káros visszaéléseket illeti, melyek a fogadalmas Harmadrend, továbbá az úgynevezett Jézus Szíve övesei és ehhez hasonló számos Testvériség, az általános feloldozások és áldozások, valamint a szokásos pápai áldások osztogatása körül dívnak, ezeket fent mondott Ő Szent Felsége teljesen az egyházmegyék gyakran említett püspökeinek ítéletére és buzgóságára bízza, hogy lelkipásztori tisztüknél fogva őrködjenek, és ezen visszaéléseket a hatalmuknak megfelelő erővel és eszközökkel megszüntessék; ezen dolog sikeréhez nekik politikai részről minden támogatást — ami szükségesnek mutatkozik — mindenképpen meg fognak adni; viszonzásképpen mindarról, amit ebben a dologban már esetleg tettek, vagy még rendelkezni szándékoznak, ezen Királyi Helytartótanácsnak írásos jelentést tartoznak tenni. 23 Az előadott négy pontban ezen Királyi Helytartótanács a kegyes császárikirályi szándékot és akaratot kegyes királyi parancsra hozza Nagyméltóságod tudomására. Kelt Pozsonyban a Magyar Királyi Helytartótanácsnál az 1782. évben, január 3. napján. Nagyméltóságú, Kegyelmes és Főtisztelendő Uraságodnak Készséges szolgálatára gróf Csáky János Skerletz Ferenc Prezekel Mihály 23. A búcsú (indulgentia) a római jogban a büntetés elengedését jelenti. A Szentírás is ilyen értelemben használja (Izaias 61., 1. és Lukács 4., 18.). Egyházi értelemben a búcsú azoknak a büntetéseknek gyónás nélküli elengedése, amelyeket vagy ezen a földön vagy a tisztítótűzben kellene kiállni. BERINGER, Franz, 1887.; BERINGER, Franz, 1893.; PROHÁSZKA Ottokár, 1894.; DUDEK János, 1910. — II. József a búcsúcédulák pénzért történő árusítását akarta megszüntetni ezzel a rendelkezésével. LÁNYI Károly, 1844. III. 226.; CHERRIER Miklós, 1856. 280—284.