Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

CUMANIA 12, 1990 255 KISS JÓZSEF Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730—40-es években A Jászkun Kerület (Jassigia, Cumania Minor, Cumania Maior) a maga hatalmas, kb. 890 000 kh-as területével, 3 mezővárosával (Jászberény, Kiskunhalas, Karcagújszállás), 10 jászsági, 5 kiskunsági és 5 nagykunsági községével, valamint 53 pusztájával tárgyalt időszakunkban az ország legnagyobb kiterjedésű koronabirtoka volt. Amikor a Német Lovagrend 29 évi földesúri birtoklás után, 1731-ben eladta a felerészben addig is csendestárs Pesti Invalidus Háznak, mint intézményi földesúrnak, bécsi udvari körökben is elismerték e kerületek királyi koronabirtoki jogállását. Az új földesúr bécsi főhatósága, a gr. Gundacker von Althann tábornok elnöklete alatt működő udvari Commissio jelezte is, hogy a Jászkun kerület a magyar királyi korona tulajdona, tehát a király és a diétái karok és rendek egyetértő döntése nélkül nem lehet magánföldesúrnak elidegeníteni, ezért szükség van arra, hogy a legközelebbi országgyűlés is elismerje az adásvételi szerződést és vele együtt a Pesti Invalidus Ház indigenatusát és incolatusát.

1 Ezen az alapon foglalták bele az adásvételi szerződés 1. és 6. pontjába, hogy ez a földesúr csak feltételesen kapja meg az úriszék jogát és a pallosjogot úgy, hogy csak a királyi koronaügyész, a jogügyi igazgató neve alatt működhet.

2 Ez az előírás gyakorlatilag már azt is jelentette, hogy a koronabirtok alsó- és középfokú közigazgatási és bírósági szervezete valójában érintetlen maradt a földesuraságtól. Az „úriszék" elnevezés sem a községek, sem a mezővárosok eljárásjogi gyakorlatában nem fordult elő. Még a középfokú bírósági fórum is kerületi vagy kapitányi törvényszék (sedes districtualis seu capitanea) néven került a jegyzőkönyvekbe. S ezen a választott kerületi kapitány elnökölt, a kinevezett földesúri ügyész ezeken nem vett részt, csupán az összkerületi törvényszék (sedes dominalis) munkájában 1. Staatsarchiv, Wien, Kriegsarchiv, Invalidenamt, a továbbiakban: KA Inv. 1731. Nr 237. f. 5. „Elismertük, hogy a Jászkun Kerület a Magyar Korona birtoka ..." 2. KA Inv. uo. f. 56. „Sub nomine Regii Fisci Nostri Hungarici".