Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

256 KISS: HELYHATÓSÁGI BÍRÁSKODÁS .. . és a feljebbviteli, ún. fiskális perekben működött közre az oda kiküldött koronaügyész társaságában. Ez utóbbi a királyi jogügyi igazgató helyettese volt. Ez a vármegyés helyek úriszéki gyakorlatától teljesen eltérő, viszonylag szabad helyhatósági autonómia sok tekintetben hasonlított a szabad királyi városok jogállásához és szoros összefüggésben volt a királyi kisebb haszonvételekkel (iura regalia minora) való szabad rendelkezés jogával.

3 Ezeket a haszonvételeket ugyan a földesúr igyekezett beszámítani a földesúri árenda évi összegébe, de — minthogy ezeket sohasem tudta nyilvántartásba foglalni a helyhatóságok ellenállása miatt — ez a törekvése általában sikertelen maradt. Valójában ezek a haszonvételek voltak az elsőrendű gazdasági forrásai a helyhatósági autonómiának. A kinevezett földesúri tisztek (hármaskerületi adminisztrátor, 3 kerületi inspektor, adószedők, földesúri ügyész) azon fáradoztak, hogyan lehetne ezeket a forrásokat kisajátítani. Ezzel szemben a választott helyhatósági tisztségviselők (összkerületi alkapitány, 3 kerületi kapitány, mezővárosi és községi bírák, a szenátus és a magisztrátus esküdtjei) a földesúr részére semmiféle nyilvántartást nem vezettek a királyi kisebb haszonvételekről.

4 Emiatt állandó és éles ellentét alakult ki a kinevezett és a választott tisztségviselők között. Ez utóbbiak jól tudták, hogy e jövedelmekről semmi szín alatt sem mondhatnak le a földesúr javára a helyhatósági autonómia csorbítása nélkül. Már azt is nehezen tűrték, hogy a készpénzben fizetett földesúri árenda összegéből évente semmi sem térül vissza a gazdaságba.

5 A helyhatósági tisztségviselőket a kerületi, a mezővárosi és a községi közgyűléseken választották meg többségi szavazattal, általában földesúri beavatkozás nélkül. Egyedül az összkerületi alkapitány megválasztásáról kért az udvari Comissio jelentést.

6 Ezt azért emeljük ki, mert ez a viszonylagos helyhatósági autonómia 3. KÁLLAY István, 1966. Századok. 30—31. 4. KA Inv. 1733 Nr 285. f. 1. A királyi kisebb haszonvételek (regalia minora) a Jászkun Kerület városaiban és községeiben: malomjövedelem — proventus molendini, mészárszéki jövedelem — prov. macelli, korcsmáltatási jövedelem prov. educillationis, szesz- és serfőzési jövedelem — prov. cremati et cerevisiae, tégla- és mészégetési — prov. tegularii et calcariae, vásár- és hetipiaci — prov. fori et hebdomadalis, vámmentességi jövedelem — prov. telonii immúnis, örökösödési, hagyatéki - prov. caducitatis, halászati, vadászati — prov. piscati, venationis, közkaszálói és közlegelői — prov. falcarii et pasturae. Ezekről a földesúri adminisztrátornak soha sem adtak számot. 5. KA Inv. 1733. Nr 281. f. 3. Minden helységben voltak osztatlan közbirtokok (allodiatura communia), szántók is. 6. KA Inv. 1731. Nr 270. f. 2. Morvay Mihály összkerületi vicekapitány, Szalay István ügyész és Strasser József jegyző volt.