Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Békés József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663

246 BEKES: A DUNA MELLÉKI PARASZTVARMEGYE . . . viceispánunk eléében az Paraszt vármegyétül melléjek adandó emberekkel feljöjjenek az végre, hogy e négy választott emberek közül az, melyiket az hadnagyságra érdemesnek és alkalmatosabb itél Viceispánunk azt válassza és kötelezze hittel az hadnagyságra. Az új hadnagyok is minden faluban, az hol az szükség kívánja, tizedeseket eskedtessenek meg".

41 A parasztvármegye jogköre kiterjedt a hódoltságban kóborló végvári katonákra, az állatállomány védelmére és morális kérdésekre.

42 A hódoltságban spontán keletkezett parasztvármegye egyik jellemző példája 1663. április 2-3-n alakult meg Kunszentmiklóson.

43 A spontán szerveződésből adódóan független a nemesi megyétől, mégis fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy mind a magyar, mind a török hivatalok rendelkezéseit igyekeznek tiszteletben tartani. Szembetűnő, hogy az önállóan szerveződő parasztvármegye figyelembe veszi a nemesi vármegye instrukcióit. Két nagyon is lényeges körülményre ugyanakkor okvetlenül fel kell figyelni. Hangsúlyozottan érződik az oklevélből a parasztvármegye védekező funkciója, méd pedig: „ ... az rajtok hatalmaskodó ellen, a kik az Magyar partrul vadnak . . ." (kiemelés tőlem: B. J.) A tennivalók eredményes elvégzése érdekében szükségesnek tartja a kecskemétiekkel való összefogást. Másfelől kitűnik az önállóságuk a magyar hatóságoktól, ugyanis nem derül ki a szövegből, hogy a megválasztott tisztviselőket a nemesi megye jóváhagyásával tevékenykedtetik; továbbá függetlenek a végrehajtásban is, hiszen az elfogottakat nem adják a magyarországi hatóságok kezére. A parasztvármegye ebben az esetben tehát egyesíti a bírságoló és a bűntető-végrehajtó tevékenységet. Az oklevél szövegéből a szerveződés külső körülményeiről meglehetősen keveset tudhatunk meg. Sajnos nem nevezi meg a gyűlésen résztvevő falvak nevét, csak valószínűsíthető, hogy a Kunszentmiklós környékbeli falvakról van szó. Nem tájékoztat arról sem, melyen körülmények között zajlott le a megbeszélés, csupán annyi bizonyos, hogy több színhely is volt. A következőkben rátérünk a forrás leírására és közlésére. Az oklevél őrző helye Bács-Kiskun megye Levéltára, jelzete: IV. 1525. 1. Kecskemét város Régi Oklevelei 30. sz. Az oklevél egy ívnyi vízjeles papíron négy számozatlan levélnyi terjedelmű. Fennmaradási formáját tekintve HORNYIK János „eredeti, egykori példány"nak nevezi,

44 ám ha az eredetiségét nem is vonjuk kétségbe, nem dönthető el, hogy originale vagy conceptus (fogalmazvány). Nem található az oklevélen sem hitelesítő pecsét sem aláírás. 41. MVVPPSKI. 302. 42. Uo. 302. SZAKÁLY Ferenc 1969. 34. 43. HORNYIK János 1861. A szöveg közlése 487-^192. SZAKÁLY Ferenc 1969. 16. 47—48. 44. HORNYIK János 1861. 492.