Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Békés József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663

238 BEKES: A DUNA MELLÉKI PARASZTVARMEGYE... 2. Buda elestét követő bő másfél évszázadban a három országrész közül a hódoltság volt a legsúlyosabb helyzetben. Azok a viszonyok, amelyeket „hódoltság" néven szoktak összefoglalni úgy térben mint időben jelentős változásokon mentek keresztül. A változásokat előidéző tényezők egyrészt a nemzetközi kapcsolatok alakulásától,

1 döntően azonban a magyar országrészek egymásközti viszonyaiból fakadtak. 1541—1566/68. között állandósult a politikai széttagoltság, növekedett a hódoltság, de ugyanekkor a növekedésnek végső korlátai is nyilvánvalóvá váltak. A drinápolyi béke a kialakult állapotot szentesítve modellértékűvé vált. A 15 éves háború nemcsak a török terjeszkedés megtorpanását, hanem az ellene ható magyar erők korlátait is tanúsította. Bocskai rendi szabadságharcát és a 15 éves háborút lezáró bécsi és zsitvatoroki béke után ismét viszonylagos nyugalmi idő következett. A hódoltság XVII. századi történetének legnagyobb ellentmondásossága a török hatalom szembetűnő hanyatlása s a hódoltság területi növekedése. A hódoltság egésze megítélése szempontjából döntő, hogy a török nem tudta igényeit korlátlanul érvényesíteni, nem asszimilálhatta a népességet, nem tudta maradéktalanul felszámolni a feudális magyar államapparátust. Érdekeit főleg katonai téren tudta biztosítani. Közigazgatási tevékenysége döntően a hódoltsági török lakosságra terjedt ki. Gazdasági lehetőségei pedig főként a részleges adószedésben merültek ki. A török hódítás és berendezkedés korlátai elsőként SALAMON Ferenc tárta fel, újabban pedig SZAKÁLY Ferenc írt hatalmas monográfiát a probléma legfontosabb megnyilvánulásáról.

2 Mivel a török — magyar államközi szerződések soha nem írták le a hódoltság határait, így annak ábrázolása csak hozzávetőleges lehet.

3 Legjobb támpontot az adózás, illetve a végvárak szolgáltatnak. Ennek alapján SZAKÁLY Ferenc legkevesebb 3, legfeljebb 5 részt különít el a hódoltság területi tagoltságában.

4 1. a török végvárak mögötti terület, 2. magyar végvárak mögötti terület, de a töröknek is adózik, 3. erdélyi végvárak mögötti terület, de a töröknek is adózik, 4. török és magyar végvárak közötti terület, 5. török és erdélyi végvárak közötti terület. A korabeli magyar felfogás szerint a hódoltsági területeken lévő települések helyzete kétféle: szolgálnak s adóznak, illetve csak adóznak.

5 1. A kapcsolatokat totálisan értelmezve: gazdasági, hadi, diplomáciai stb. 2. SALAMON Ferenc 1886. SZAKÁLY Ferenc 1981. 3. Vö. SALAMON Ferenc 1889. és SZAKÁLY Ferenc 1981. passim. 4. SZAKÁLY Ferenc 1981. 24. Az 1. területi egységnél még megkülönböztethető volna két rész: olyan, amely adózik magyar részre s olyan, mely nem adózik magyar részre. — BÉKÉS József 1984. 5. MNT VI. 464.