Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Békés József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663

CUMANIA 12, 1990 237 BÉKÉS JÓZSEF A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663. 1. 1663. április elején „.. .egynehány faluk öszve gyűlvin Fekete halom nevű dombhoz helyeknek megh maradásáért..." Mi kényszeríthette a falvak népességét erre a lépésre? A három részre szakadt Magyarországon, kiváltképp a hódoltságban, az állandó hadjáratok útvonalában a közbiztonság leromlott. Nemcsak a török csapatok, hanem a fizetetlen végvári katonák, a kóborló népelemek is veszélyeztették a hódoltság területén élőket. A parasztság ebben a helyzetben nem tehetett mást: megpróbálta önvédelmét biztosítani. A spontán szerveződésnek, az egymásra utalt falusi települések összefogásának első megnyilvánulásai: a községek kölcsönös segítségnyújtásai, valamint a concursusok, amelyeken többnyire egy-egy járásnyi terület falvai létrehozták a parasztvármegyét. Ilyen concursus iratát őrzi Bács-Kiskun megye Levéltára a IV. 1525. 1. Kecskemét város Régi Oklevelei 30. sz. alatt. Az oklevelet közzétette HORNYIK János 1861-ben Kecskemét város történetéről írott monográfiájában (II. 487—491). HORNYIK János közlése óta a parasztvármegyére vonatkozó irodalom jelentősen bővült. Az időközben megváltozott szövegkiadási szempontok is indokolttá teszik e becses forrás újbóli megjelenését. A szöveg jobb megértése érdekében indokolt, hogy elöljáróban röviden bemutassuk a hódoltsági viszonyok változásait, s a parasztvármegyére vonatkozó irodalom főbb megállapításait. A spontán szerveződő parasztvármegye — annak ellenére, hogy a nemesi megyétől sokkal függetlenebb volt, mint a hódoltsági peremvidéken, illetve a királyi Magyarország egyéb területein létrejött zápisz — figyelembe vette a nemesi megye és az országgyűlés a parasztság körülményeit, lehetőségeit befolyásoló rendelkezéseit, törvényeit. A bevezető részt követőleg kerül sor a forrás elemzésére és közlésére.