Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - Wicker Erika: Koporsók a csólyospáli avar kori temetőben

CUMANIA 12. 1990 9 WICKER ERIKA Koporsók a csólyospálosi avarkori temetőben

1 Az avarkorral foglalkozó kutatók koporsós temetkezésekkel korábban csupán abban az esetben számoltak, ha a sírban vas koporsókapcsok, -pántok, esetleg -szegek voltak. A Kisalföldön, valamint a szlovákiai és osztrák területeken nagy számban előforduló, általánosnak tekinthető, a vázat körülfogó, a sírnál kisebb téglalap alakot formáló, keskeny, sötét csíkok megítélésében azonban nem alakult ki egységes álláspont. Míg a szlovák kutatók a jelenséget a sírok kibélelésével, kideszkázásával magyarázzák, az újabb osztrák szakirodalomban általánossá vált — bizonyára TOMKA Péter eredményei nyomán is — az a megállapítás, miszerint ezek a már a vázcsontok fölött is megfogható fanyomok akkor is koporsó maradványai, ha a sírban sem vas koporsókapcsok, sem vaspántok vagy -szegek nem voltak.

2 1. A csólyospálosi avarkori temető ismertetései többek közt: WICKER Erika 1984/a; WICKER Erika 1985; WICKER Erika 1986; WICKER Erika 1987—1988. Részletes ismertetés: WICKER Erika 1984/b. — előadásként elhangzott a Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1984. című konferencián. A csólyospálosi avarkori temető koporsóiról: WICKER Erika 1987. — előadásként elhangzott a Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. című konferencián. Mivel e témában csak a csólyospálosi temetőben végezhettünk személyesen vizsgálatot, a szakirodalom vonatkozó részeit csak érintőlegesen említhetjük; feldolgozásunk és következtetéseink alapja a csólyospálosi feltárások során készített dokumentáció. 2. A téma eddigi legátfogóbb elemzése: TOMKA Péter 1977—78. — ugyanitt részletes irodalomjegyzék. Osztrák kutatások: DAIM Falko 1987.: a loebersdorfi temetőben a tápihoz hasonló koporsók voltak; a sírfenékvizsgálatokat viszont nem végezték el.; DAIM, Falko—

A. LIPPERT 1984. 32—33.: a sommereini temető világos homokjában a függőleges deszkák vékony kerete és olykor a fenékdeszkák is látszanak. A koporsókat deszkából ácsolták, összeállításukhoz vasszegeket nem használtak fel. A koporsók nagysága általában a halott nagyságához igazodott, szélességük 40—55 cm volt. A koporsós temetkezés nem köthető nemhez, de a térképen bizonyos helyeken sűrűsödnek a koporsós sírok, máshol nincsenek. (Ez bizonyára a talaj és a koporsófa minőségével függ össze. — W. E.) Sírfenékvizsgálatokkal nem foglalkoznak, de a sírrajzok alapján 2 árkos lemélyedés van 7 sírban, ezek közül háromban a koporsó facsíkját is megfigyelték; a kettő összefüggését sajnos nem vizsgálták. A koporsók beszakadását is dokumentálni tudták. — Szlovák kutatás: EISNER, Jan 1952.: 118 sírban faszerkezet nyomait figyelte meg, ezeket vasszegek nélkül illesztették össze.; TOCIK, Anton 1968. 7.: a kedvező